BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Várost nézne? Látogasson el a szomszéd utcába

Mi volt az a lánykiházasítási biztosítás? Milyen lehetett száz éve az élet Budapest ma már nem túl jó hírű részeiben, és milyen sötét titkokat rejt az idilli Svábhegy? Hol és hogyan gyártották a légszeszt? Minderre választ kaphat az érdeklődő azokon a tematikus városi sétákon, amelyeknek a szervezésével egyre több cég foglalkozik.

A hagyományos idegenvezetéses túrákon kívül más módja is van a város felfedezésének, ilyenek például a városi séták, amelyeket egy-egy témára fűznek fel a szervezők, széles érdeklődési kört kimerítve, és személyes, gyakran interaktív élménnyé téve a városlátogatást.

„Tíz éve kezdtük el a város titkait felkutató sétákat szervezni, a legrégebbi sétánk, a Nyócker málló pompája, még ma is az egyik legkeresettebb programunk – mondta Gyulovics Eszter, a Beyond Budapest Sightseeing szervezője a Világgazdaságnak. – A nyolcadik kerület egy nagyon izgalmas, sokrétű negyede a városnak, számos értékkel, ugyanakkor rengeteg előítélet is sújtja. Ezeket szerettük volna némileg feloldani.”

Gyulovics Eszter elmondta: az érdeklődők nagy része a fővárosból jön, de sokan jelentkeznek a sétákra vidékről is. Külföldiek is akadnak a résztvevők között, nekik egyedi, privát túrákat kínál a Beyond Budapest. Az ilyen séták természetesen a belföldi közönség számára is elérhetők, akár cégeknek, intézményeknek is szerveznek tematikus sétákat egyedi igények szerint. A séták a magyaron kívül angol, német, és francia nyelvű kísérettel is megrendelhetők.

Fotós: Fekete Csaba/ Hosszúlépés

A csapat tíz-tizenkétféle sétát kínál, a már említett, legrégebben futó nyolcadik kerületi látogatás mellett nagyon népszerű a Barangolás a Palotanegyedben, amelynek során a 19. századi pesti mágnásnegyed palotáit járják be, és az óbudai Gázgyár bejárása is sok érdeklődőt vonz, oda egyébként biciklis túrákat is szerveznek.

Gyulovics Eszter szerint, bár továbbra is sokkal dominánsabb a hazai turizmusban a hagyományos városnézés, mivel a sétáknak más a célközönségük, a kettő jól megfér egymás mellett.

Míg egy évtizede még egyedüliként kínálta a cég a városi sétákat, mára már mások is megjelentek a piacon, a négy nagyobb szereplő mellett folyamatosan bukkannak fel új kezdeményezések, de jellemzően nem növik ki magukat nagyobb szolgáltatóvá. Négy éve indult, és mára a négy nagyobb sétás cég egyike lett a Hosszúlépés. Járunk? csapatát működtető Városi Séta Kft. Több mint harminc különböző sétát és programot kínálnak, és ők az elsők, akik a főváros határait elhagyva, vidéken is megjelentek, Szentendrén és több balatoni településen kínálva barangolásokat.

„Az egyik legnépszerűbb sétánk az Egy falat Kína” – mondta Baczoni Dorottya, a Hosszúlépés tartalomfejlesztési vezetője. A kóstolóval egybekötött gasztrosétán a józsefvárosi kínai negyedet járják be az érdeklődők, és fedezik fel a magyarok számára sokszor láthatatlan boltokat, éttermeket. Keresettek a történelmi séták is, Siófokon például megtudhatják a sétálók, hogyan próbálta a Stasi megóvni az eltévelyedéstől a nálunk nyaraló keletnémet turistákat a 60-as és 70-es években. Keszthelyen a Festetics-kastély könyvtárába záróra után léphet be az érdeklődő, és megtudhatja, hogyan működött egy főúri könyvtár, és hogyan menekülhetett meg a pusztulástól az ország egyik legfontosabb gyűjteménye.

Baczoni Dorottya elmondta: a sétákat az adott téma egy-egy kiemelkedő szakértője vezeti, többek között történészek, régészek, muzeológusok és építészek. A Hosszúlépés cégeknek is kínál programokat, és egy séta akár egy sajtótájékoztató is lehet: 2015 nyarán tradicionális budapesti műhelyeket és dizájncukrászdákat bemutató, süteménykóstolóval egybekötött sétát szervezett a cég a Google részére. A helyszíneken az újságírók profi fotósok segítségével próbálhatták ki az okostelefonos fotózás előnyeit.

„Amikor 2011-ben egyszemélyes projektként elindult az első séta, a Szellemek a Svábhegyen, még alig volt más, aki hasonlóval próbálkozott volna – mondta a Világgazdaságnak Lénárd Anna, a Bupap Sétaműhely (szeptembertől csak Sétaműhely) alapítója és vezetője. – Nagyon érdekelt a feldolgozatlan politikai múlt, ez adta az első séta témaötletét” – mesélte a kezdetekről Lénárd Anna. A Svábhegy villáit és zöldellő kertjeit mindenki ismeri, de azt például valószínűleg kevesen tudják, hogy az ötvenes években hol működött az ÁVH tisztképző főiskolája – többek között ezt is megtudhatja a sétára jelentkező. A svábhegyi program ma is nagyon népszerű, ám az elmúlt hat évben rengeteg új ötletből születtek séták, a politikai múltat firtató programok sora kibővült a többi közt az újlipótvárosi házakat bejáró sétával, ahol az ötvenes években együtt éltek besúgók és besúgottak, a Nem vagy idegen elnevezésű séták során az érdeklődők különböző kisebbségek életét ismerhetik meg, az építészet szerelmesei pedig egyebek mellett a pasaréti Napraforgó utcai kísérleti lakótelep Bauhaus-stílusú Kozma-villáit látogathatják meg.

Gazdasági vonatkozású tematikus séták is vannak a Bupap kínálatában. Az Ahol a pénz lakik elnevezésű sétán például a főváros pénzügyi negyedének a Monarchia idejéből származó épületeit végigjárva lehet betekinteni a korai kapitalizmus működésébe, felidézik a korabeli bank- és hitelintézeteket, a biztosítók különös termékeit, hallhatunk például a lánykiházasítási biztosításról is. A séta a Budapesti Értéktőzsde érdeklődését is felkeltette, olyannyira, hogy ma már a BÉT támogatja a két és fél órás, tőzsdelátogatással egybekötött programot.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.