Biozöldséggel és -gyümölccsel lehetne kitörni

Érdemes a jelenleginél is nagyobb erőfeszítést tenni Magyarországon az ökológiai termelés lehetőségeinek kihasználására, ugyanakkor ezeket a lehetőségeket nem szabad túlhangsúlyozni – olvasható az OTP Agrár elemzésében. A piaci lehetőségeket górcső alá vevő szakértők szerint az ökológiai termelés jelenlegi helyzetéből a kitörést nem a gabonatermelés, hanem a zöldség-gyümölcs termesztés jelentheti. A biogabona esetében ugyanis már most erős versenytársaink vannak (például Kazahsztán). A bioélelmiszerek nemzetközi kereskedelme továbbra is növekvő, de az éves növekedési ütem csökken. Így is a jelenlegi hazai termelés többszörösét lehetne értékesíteni az európai piacokon, de élénk a kereslet Kanada és Japán irányából is.

A legnagyobb jelentősége a biotermékek fogyasztásának a legfejlettebb nyugat- és dél-európai, valamint a skandináv országokban van, ahol e termékek részaránya az élelmiszerpiacon belül meghaladja a 3 százalékot. A közép- és kelet-európai országokban – köztük Magyarországon – ugyanakkor meglehetősen szerény részarányt képvisel a biotermékek piaci részesedése, nem éri el a 0,5 százalékot sem. A világ összes ökológiai termőterülete 2014-ben meghaladta a 43 millió hektárt, ebből a legnagyobb, csaknem 40 százalékos arány Ausztráliában és Óceániában van. Második helyen Európa állt a maga 27 százalékos részarányával. Az európai kontinensen az ökológiai gazdálkodásban kiemelkedő jelentőségű az Európai Unió, ugyanis 90 százalékban az uniós országokban folytatnak ökogazdálkodást. Az EU-ban az ökológiai területek mérete meghaladja a 10 millió hektárt, megközelítve ezzel a mezőgazdasági terület 6 százalékát. Magyarország ettől a szinttől messze elmarad: az ökológiai területek részaránya mindössze 2,7 százalék, és az elmúlt tíz évben gyakorlatilag semmilyen növekedést nem volt képes felmutatni. Ez az elmúlt egy-két évben viszont sokat változott – legalábbis a biotermelés tanúsításával foglalkozó Biokontroll Nonprofit Kft. adatai szerint. A támogatási rendszer átalakítása és az új földforgalmi törvényben megfogalmazott feltételek nyomán az addig 12 ezer hektár körül mozgó ökológiailag művelt-terület nagysága 2016-ban megközelítette a 18 ezer hektárt.

Az ágazat fejlődését hátráltatja a nagyon visszafogott hazai felvevőpiac, a területek széttagoltsága és a feldolgozóipari kapacitások alacsony szintje is. Az ágazatot mindazok az egyéb tényezők is sújtják, amelyek a konvencionális gazdálkodást is nehezítik, így többek között a tőkehiány, az alacsony képzettségű munkaerő, a munkaerőhiány vagy a természeti és klimatikus adottságok. A létező hátráltató hatások ellenére az ökológiai gazdálkodás jövedelemviszonyai – a támogatási rendszernek köszönhetően – a növényi termékek esetében elfogadhatók. Az állattenyésztésben ugyanakkor jelentősek a gondok.

Az OTP Agrár elemzése szerint a tönkölybúza és az őszi búza ökológiai termesztésével foglalkozók a hagyományos termesztésnél 50 százalékkal magasabb jövedelemszintet értek el. A kapásnövények közül azonban a csemegekukorica rendelkezik a legjobb jövedelemtermelő képességgel, hiszen hektáronkénti jövedelme elérheti a 300-400 ezer forintot. A legjelentősebb gyümölcsfaj a hazai ökológiai termesztésben az alma, 1000 hektárt valamivel meghaladó termőterülettel. Nagy szó, hogy a bioalma termelése támogatások nélkül is nyereséget hoz. A biomeggytermelés jövedelmezősége is pozitívan értékelhető, megfelelő gazdaságosságot biztosít. A marhahústermelés és sertéstenyésztés – ezen belül is a szürke marha és a mangalica – azonban támogatások nélkül még veszteséges, ám itt is gazdaságossá alakítható a termelés a kézműves jelleggel előállított termékek piacra juttatásával.