Egyre nagyobb szükség van a termelői piacokra

A termelői piacok száma 100 alatt volt 2010 előtt, jelenleg már mintegy 280 működik és számuk folyamatosan nő. Ez annak a 3 milliárd forintnak is köszönhető, amelyet a tanyafejlesztési programból fordítottak ezekre a célokra, most pedig a vidékfejlesztési programban (VP) két pályázat keretében összesen 16,48 milliárd forint áll rendelkezésre a termelői piacok infrastruktúrájának fejlesztésére, újak létrehozására, illetve arra, hogy a szektor részt vegyen a közétkeztetésben – hangsúlyozta az államtitkár.

A kormány célja, hogy minden településen legyen termelői piac, ezért is módosították úgy az önkormányzati törvényt, hogy ahol ilyen kezdeményezés van, ott az önkormányzatnak kötelező létrehoznia – jelezte.

Az államtitkár a korábbi mézhamisításról, a nem természetes eredetű ázsiai mézekről szólva kitért arra, hogy az Európára kiterjedő vizsgálatok után, a magyar kezdeményezésnek és összefogásnak is köszönhetően kitisztultak a polcok, ma már biztonságos mézet lehet vásárolni a hazai üzletekben és a piacokon.

A méhészet piaci erejének növelése a magasabb hozzáadott értékű termékek előállításával, a helyi termékek értékesítésének előmozdításával, valamint a hazai termékek fogyasztásösztönző programjának működtetésével érhető el – az FM közleménye szerint a 30. nemzetközi mézvásáron és méhésztalálkozón szombaton Jászberényben erről is beszélt Nagy István.

Az államtitkár kiemelte, hogy egyre erősödik a méhészek és a fogyasztók közötti közvetlen kapcsolat. A megbízhatóságot szolgálják a folyamatos mézvizsgálatok, valamint a termelői méz azonosítására létrehozott méz-zárszalagok és a termelői mézesüvegek is.

A magyar méz kiváló, termelése hagyományokon és az exportminőség előállítására alkalmas technológián alapul – közölte.

Magyarországon a méhcsaládok száma meghaladja az 1 milliót, az Európai Unió 27 tagállama között az ország a méhsűrűséget figyelembe véve a második helyen áll.

A méztermelés az elmúlt tíz évben 15 és 30 ezer tonna között változott, ennek nagyobb részét külföldön értékesítik. A magyar méhészet a mezőgazdaság bruttó termelési értékének 1 százalékát, az állattenyésztésnek mintegy 3 százalékát adja, ez 22-25 milliárd forintot jelent – áll a közleményben.