Ennyivel drágultak az élelmiszerek Magyarországon

A fogyasztói árak átlagosan 2,1 százalékkal nőttek 12 hónap alatt, 2016. júliushoz viszonyítva – jelenti a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az élelmiszerek ára 3,3 százalékkal emelkedett, ezen belül a sertéshúsé 12,7, a sajté 10,8, a cukoré 8,9, a párizsi, kolbászé 8,3, a kávéé 7,1, a kenyéré 5,4 százalékkal. A baromfihús ára 14,9 százalékkal csökkent. A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak, átlagosan 5,2 százalékkal. A szolgáltatásokért átlagosan 1,8, az egyéb cikkekért (gyógyszerek, járműüzemanyagok, illetve lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) 1,0, a háztartási energiáért 0,7, a ruházkodási cikkekért 0,1 százalékkal kellett többet fizetni. A tartós fogyasztási cikkek 0,3 százalékkal kevesebbe kerültek.

A fogyasztói árak átlagukat tekintve nem változtak egy hónap alatt 2017. júniushoz viszonyítva. Az élelmiszerek ára 0,2 százalékkal mérséklődött, meghatározóan az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 6,0 százalékos árcsökkenésének következményeként (ez utóbbi csoport nélkül számítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,5 százalékkal nőtt).

A kávé 2,5, a párizsi, kolbász 1,9, a sertéshús és a baromfihús 1,3, a sajt, a száraztészta és a margarin egyaránt 1,1 százalékkal drágult. A fogyasztási főcsoportok közül a legnagyobb mértékben, 0,9 százalékkal a szolgáltatások ára emelkedett, ezen belül a nyári főszezonból adódóan az üdülési szolgáltatásoké 5,9 százalékkal. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 0,7 százalékkal drágultak. A tartós fogyasztási cikkek és a háztartási energia ára nem változott. A nyári kiárusítások következtében a ruházkodási cikkekért 2,5 százalékkal kevesebbet kellett fizetni. Az egyéb cikkek ára 0,8, ezen belül a járműüzemanyagoké 1,5 százalékkal csökkent – jelenti a KSH.

„A piac 2,1 százalék körüli inflációt várt júliusra, így a tényadat nem jelent meglepetést” – értékelte a friss számokat Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Németh elmondta: a maginfláció is gyorsult, júliusban 2,6 százalékos volt, szemben az egy hónappal korábbi 2,4 százalékkal. A maginfláció hónapok óta gyorsul, ez pedig azt mutatja, hogy a kereslet tartósan növekszik. „Kérdés, hogy mennyire lesz tartós a gyorsulás. Ehhez szükség van arra is, hogy a nemzetközi infláció is gyorsuljon, mert magyar gazdaságnak magas az importhányada, azaz sok termék érkezik külföldről” – mondta a szakember. Az is fontos kérdés, és egyben kockázati tényező, hogy az elmúlt negyedévekben emelkedő bérköltségek milyen hatást gyakorolnak az inflációs folyamatokra. A mostani kilátások alapján decemberben 2,8 százalék környékén lehet az infláció, az éves átlagos infláció pedig 2,4 százalék körül alakulhat. Az év utolsó hónapjaiban és a jövő évi inflációs folyamatokat még befolyásolhatják azonban az esetleges kormányzati intézkedések, például egy rezsicsökkentés.