Érzékenyek az atomprojektek

A világ atomerőműveinek beépített kapacitása 2050-ben 123 százalékkal lehet nagyobb a 2016-ban rekordszintet elérő nagyságnál a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) nagy növekedést feltételező előrejelzése szerint. Van azonban a szervezetnek egy másik jóslata is, amely rövid távon csökkenéssel számol, és az évszázad derekára is csak a jelenlegi kapacitásnagyság visszaállását feltételezi. A tervek szerint Magyarország az első verziót erősíti, mert itt 2050-ben 2400 megawattnyi nukleáris kapacitás működik majd, ami 20 százalékkal több a jelenleginél.

A nukleáris energiatermelés jövőjét az határozza majd meg, hogy hogyan alakul a projektek finanszírozhatósága, elfogadottsága és a villamos energia ára

– áll a tanulmányban. Eszerint előretörés akkor várható, ha hangsúlyt kap, hogy kis szén-dioxid-kibocsátású energiatermelésről van szó, továbbá ha fejlődik az érintett technológia reaktorbiztonsági és radioaktívhulladék-kezelési területe. A finanszírozás azonban rázós terület, mert drága, sok évig tartó, így a kamatlábak alakulására és más bizonytalansági tényezőkre is nagyon érzékeny beruházástípusról van szó. Az atomügynökség arra számít, hogy Észak-Amerikában és Európában csökkennek majd a nukleáris kapacitások, míg a növekedés motorja Kína lesz. A kínai nukleáris termelés felfutására számítanak a nagy olajcégek is, például a BP és az ExxonMobil.

Tavaly az atomerőművek adták az USA áramtermelésének körülbelül az ötödét. 2050-es részarányuk azonban 11 csak százalékos lesz az ország energiaminisztériuma szerint. A tárca inkább leállításokra, mint új létesítmények építésére számít, továbbá arra, hogy a földgáz és a megújulók súlya nőni fog. Az IAEA a csökkenő versenyképességgel magyarázza a várható atomerőmű-bezárásokat, ezt az USA-ban elsősorban az olcsó palagáz okozza. Európában Németország már elrendelte 17 atomreaktorából nyolcnak a nyugdíjazását 2022-ig. Az öt idős atomreaktorral rendelkező Svájcban az idén szavaztak úgy, hogy elbúcsúznak e létesítményektől a megújulók javára. Az atomügynökség kis növekedést feltételező prognózisa szerint az atomenergia ma 11 százalékos súlya 2050-re 6 százalékra esik a globális áramtermelésen belül, a nagy növekedést feltételező szerint viszont 13,7 százalékra nő.