Jól fogy a magyar élelmiszer Ukrajnában

Tíz éve kizárólag a nyíregyházi EKO-s konzervekkel kezdtünk, de azóta jócskán bővült a palettánk – ecseteli az indulást Bodnár József. – Ma mi vagyunk a Mogyi Kft., az Univer, a Parmen Kft. és a Szatmári Konzervgyár kizárólagos ukrajnai partnerei. Magyarországon kívül is vannak kereskedelmi kapcsolataink, Ukrajnában mi terítjük a német Tchibo és az Eduscho termékeit, Portugáliából szintén kávét importálunk, amelyet itt csomagolunk és EKO-s kávémárkaként kínálunk – mondta Bodnár.

A cégtulajdonos megjegyzi, az Erős Pista például rajtuk keresztül tört be az ukrán piacra, Kárpátalján már jól ismerik, más régiókban viszont továbbra is az EKO kukorica- és zöldborsókonzervjei viszik a prímet, de szép lassan felzárkóznak hozzájuk a Mogyi rágcsálnivalói is.

Bodnár József szerint nagy érvágás volt számukra, hogy elveszítették a hatalmas krími felvevőpiacot és a kelet-ukrajnai megyék felkelők által uralt részeit.

A cég azonban nemcsak a külföldről behozott áruk értékesítésével foglalkozik, sok hágón túli ukrajnai termék kizárólagos kárpátaljai forgalmazója. Elsősorban alapvető élelmiszercikkeket, tejtermékeket, kekszet, konzerveket és gyümölcsleveket forgalmaz a megyében a cég. Bodnárnak ugyanakkor további tervei is vannak, főként a saját márkajelzésű termékek terén.

A magyar kormány által meghirdetett Egán Ede gazdaságfejlesztési program keretében pályázatot nyújtottunk be egy logisztikai központ kialakítására. Terveinkben szerepel egy modern csomagolóüzem, valamint szeretnénk egy korszerű kávépörkölő sort üzembe állítani. A beruházás értéke 300 ezer euró, ennek 25 százalékát önerőből fedeznénk

– mondta a cégtulajdonos.

A telephelyük két hektáron Ungvár határában terül el, ahol egy 10 ezer négyzetméteres raktárhelyiség áll, és saját hűtőházuk is van. Az áruk kárpátaljai terítését önerőből szervezik, a megye határain túlra való szállításhoz kamionokat bérelnek.

Bodnár József szerint az importtevékenységük három éve csak stagnál. A kiszámíthatatlan ukrajnai belpolitikai és gazdasági helyzet már kétszer, 2008–2009-ben és 2014-ben is földhöz csapta őket. A hirtelen jött valutaválságot nem lehetett sem előre látni, sem kikerülni. A nagy áruházláncokkal 45-90 nap az elszámolási határidő, s amikor pár nap alatt összedőlt a hrivnya árfolyama, az őket is megrendítette.

Az Euromajdan idején az ukrán fizetőeszköz értéke hirtelen a harmadára csökkent, márpedig a Magyarországról behozott áruért valutában fizetünk, így a befektetett pénzünk azonnal elolvadt. Annak a pofonnak a hatását a mai napig érezzük. Ezért is jó, hogy ukrajnai termékekkel is kereskedünk, hiszen ez kizárólagosan hrivnyaalapú, nem kell tartanunk a valutaárfolyamok ingadozásaitól

– fejti ki a cégvezető.

Öt éve kezdték az ukrajnai termékek kárpátaljai értékesítését, folyamatosan bővül a termékek skálája és eladási mutatója. Ám nagy gondot okoz a hitelek hiánya, a bankok csak 22 százalékon kölcsönöznek, ami egy kereskedő számára abszurd és kigazdálkodhatatlan, főként az ottani bizonytalan helyzetben. Ennek ellenére Bodnár József bizakodó. Többek között azért is, mert hosszú idő után először, az elmúlt negyedévben növekedésnek indultak az eladási mutatóik, s tekintve, hogy általában az év utolsó hónapjai a legerősebbek, szerinte 2014 óta a legjobb esztendőt fogják elérni.

A mi legnagyobb rákfenénk a háború. Azt kell befejezni, s akkor az ukrán gazdaság is megindul felfelé. Az Euromajdan óta eltelt három és fél év nagyon kemény megpróbáltatásokat hozott, de legalább valamelyest letisztult a piac. Fejétől bűzlik a hal, azaz fent, a törvényhozás szintjén kell világos, tiszta játékszabályokat alkotni, ez becsalogathatja a külföldi befektetőket hozzánk. Én bízom a javulásban, csak az a baj, hogy a folyamat lassú. Azt látom, van érdeklődés az európai cégek részéről, ez is azt mondatja velem, hamarosan jobbra fordulhat a gazdasági-pénzügyi helyzet. Egy 40 milliós ország igenis potenciált rejt, csak ki kell tudni aknázni.