Korlátot jelent az állatlétszám

Miközben a sertéshústermelés világszinten jelentős, 2026-ig 9 százalékos növekedését várják a szakértők a következő évekre, Magyarországon a csökkenő hízóállomány következtében az idei év első öt hónapjában is emelkedett a hazai vágóhidakra kerülő importsertések aránya – derül ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet jelentéséből.

Magyarország élősertés-kivitele idén január és május között 3,5 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, míg az élősertés-behozatal 7 százalékkal nőtt.

Az exportpiacon a legfőbb partnerek Románia, Szlovákia, Ausztria és Horvátország voltak. Az egy évvel korábban mért mennyiséghez képest Románia 35, Ausztria 9 százalékkal kevesebb, míg Szlovákia 60 százalékkal több sertést vásárolt Magyarországtól, Horvátországba pedig több mint a kétszeresére bővült a kiszállítás. A legnagyobb élősertés-beszállítók Szlovákia és Németország voltak, utóbbiból 64 százalékkal nőtt az import.

A sertéshúsexport mennyisége 17 százalékkal, értéke 34 százalékkal emelkedett 2017 első öt hónapjában a 2016. január–májusihoz képest. A legtöbb sertéshúst Romániába szállították a magyar exportőrök, 49 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A másik két legjelentősebb exportpiacon is növekedett az eladott mennyiség: Kína 16, Japán 6 százalékkal több magyar sertéshúst vásárolt.

A sertéshúsimport volumene az exporténál kevésbé, 12 százalékkal, értéke viszont annál nagyobb mértékben, 35 százalékkal nőtt. A sertéshús 54 százaléka Németországból, Spanyolországból és Lengyelországból származott. Magyarország élő sertésből és sertéshúsból nettó importőr volt a vizsgált időszakban.