Dinamikusan bővülhet a magyar kiskereskedelem

A huszonnyolc országot magában foglaló Európai Unióban (EU-28) 2016-ban az egy főre jutó elméletileg elkölthető jövedelem átlagosan 16 153 euró volt, ami 0,7 százalékos (nominális) növekedés a megelőző évhez képest. A legnagyobb növekedési rátával Közép- és Kelet-Európa országai büszkélkedhetnek. (Magyarországon az egy főre jutó nemzeti vásárlóerő 2016-ban 5549 euró volt.)

A GfK stabil 1,4 százalékos forgalmi növekedést prognosztizál az EU huszonnyolc országában 2017-re vonatkozóan. Nagy-Britannia kilépésével a kiskereskedelmi forgalom 2,2 százalékkal nő. 2017-ben az egy évvel korábbi állapothoz hasonlóan Romániában (+8,9 százalék) és Magyarországon (+5,7 százalék) a legdinamikusabb fejlődés üteme. A GfK Horvátországban, Bulgáriában és a balti államokban 4-5,5, Lengyelországban 5,3 százalékos növekedést valószínűsít, de már Görögországban is mérsékelt – 1 százaléknyi – bővülés várható.

A bolti kiskereskedelem fogyasztási célú költésekből való részesedésének hosszú távon csökkenő trendje 2016-ban folytatódott.

A korrigált adatok szerint e részesedés az EU-28-ban 31,3 százalék volt 2016-ban, ami gyakorlatilag megegyezik a 2015-ös 31,4 százalékkal. Az európai lakosság rendelkezésére álló jövedelmek fokozottan áramlanak az egészségügyi, valamint a gasztronómiai szektorba, és egyre nagyobb arányban online vásárlásokat, lakhatási költségeket fedeznek.

Az EU huszonnyolc tagállamában 0,3 százalékkal emelkedtek az árak 2016-ban, vagyis épp csak elemelkedtek a 2015-ben látott zéró inflációs szintről. Tavaly tizenegy európai országban jelent meg a defláció, különösen a kelet- és délkelet-európai régióban. Az Európai Bizottság 2017-re az EU-28-ban 1,8 százalékos inflációval számol. Pénzük értékének csökkenésével az észt és különösen a brit fogyasztóknak kell számolniuk 2017-ben.

Az eladótér összességében 0,7 százalékkal nőtt 2016-ban az unió huszonnyolc országában. Tekintve, hogy a népességszám ebben az időszakban ugyanekkora mértékben emelkedett, az egy főre jutó eladótér 0,4 százalékos bővülést követően 1,17 négyzetméter volt.

Ez az érték azonban Európa-szerte igencsak változó. Ausztriában és Hollandiában az eladótér 2016-ban abszolút és egységnyi értelemben egyaránt elmaradt a megelőző évi szinttől. Ennek ellenére a két állam – Belgiummal együtt – továbbra is a legnagyobb egy főre jutó eladótérértékeket mondhatja magáénak. Kelet- és Közép-Európában az eladótér mérete a kedvező fogyasztói hangulat és a kiskereskedelem többnyire átlagon felüli bővülése mellett nőtt. Az expanzió és az üzletnyitások Spanyolországban és Olaszországban egyaránt hozzájárultak az eladótér növekedéséhez.