Schanda Tamás: tanultunk az előző uniós ciklus pályázati struktúráiból

Az uniós ciklus 2020-ig tart. Mi az oka annak, hogy már ez év közben az összes egészségügyet érintő pályázatot kiírták?

A kiírás és a megvalósítás között nagyon nagy különbség van. A 2007–2013-as fejlesztési ciklusnak az egyik legnagyobb tanulsága az volt, hogy nem írták ki kellő időben a pályázatokat, ezért nem lehetett időben pályázati döntéseket hozni. Ezt a hibát a kormány mindenképpen szeretné elkerülni. Ezért döntöttünk úgy, hogy a fejlesztési forrásokat a leghamarabb meg kell hirdetni, és a lehető leghamarabb oda kell adni a nyertes pályázóknak. Az Európai Unióval vitákat folytatunk, hogy mekkora előleget biztosítsunk, mert azt gondoljuk, nem lehet finanszírozási kérdés az, hogy egy jó ügy megfelelő támogatásban részesül-e és megvalósul-e határidőre. A fejlesztési ciklus első feladata a pályázatok kiírása. Az a célunk, hogy jövő év március végéig az összes uniós forrás vonatkozásában megszülessenek a támogatói döntések. Ezt követően pedig már kizárólag a kedvezményezettek feladata lesz a projektek végrehajtása.

Milyen hosszúságúak, hány évig tartanak ezek a pályázati projektek?

A korábbi programozási időszakban jellemző volt az egy-két éves megvalósítási időszak, ezt a 2014–20-as ciklusban az esetek túlnyomó többségében megváltoztattuk. Csak ott hagytunk ilyen rövid pályázati időszakot, ahol egyszerű eszközbeszerzésről volt szó. Az olyan területeken, mint például az e-egészségügy fejlesztése, arra van szükség, hogy minél hosszabbak legyenek a fejlesztési időtartamok, vagyis akár négy-öt éves szerződéseket kössünk a kedvezményezettekkel. Ennek az az oka, hogy ennyi idő alatt lehet elvégezni azt a munkát, amely sikeres, eredményes és fenntartható.

Összegezné, hogy mennyi uniós forrás érkezett Magyarországra?

A 2014–2020-as uniós ciklusban az egészségügyi uniós pályázatokra fordított forrás csak az Emberierőforrás-fejlesztési operatív program (EFOP) keretében meghaladja a 160 milliárd forintot. A felhívásokat meghirdettük, és a pályázatok túlnyomó többségével kapcsolatban már döntés is született, a források kétharmadánál megtörtént a szerződéskötés is. Az a célunk, hogy a következő fél évben a hátralévő döntések is megszülessenek, és a pályázók megkezdhessék a munkájukat. Az Emberi Erőforrások Minisztériumához egyébként két operatív program végrehajtása tartozik: az egyik az Emberierőforrás-fejlesztési operatív program (EFOP), a másik a Rászoruló személyeket támogató operatív program. Ezek közül az EFOP a nagyobb keretösszegű, meghaladja az ezermilliárd forintot. Ezek a fejlesztések nemcsak az egészségügyet érintik, hanem felölelik mindazokat az ágazatokat, amelyek az Emberi Erőforrások Minisztériumához tartoznak, mint például oktatás, családügy, kultúra, szociális ágazat, társadalmi felzárkózás. A kormány célja az volt, hogy 2017. március végéig meghirdesse az operatív programok keretösszegét, ez teljesült.

Ezek a pályázatok csak a konvergen­ciarégióknak szólnak. Mely régiók voltak a legaktívabbak?

Igen, az EFOP-források többsége a konvergenciarégiókban hasznosul, tehát az ország kevésbé fejlett részeit támogatjuk a pályázatokkal. Fontos megjegyezni, hogy az uniós forrásokat a magyar kormány költségvetési forrásokból is kiegészíti, illetve a Versenyképes Közép-Magyarország operatív program segítségével tudunk megvalósítani fejlesztéseket Budapesten és Pest megyében. A legtöbb támogatási kérelmet a dél-alföldi, az észak-alföldi és az észak-magyarországi régióban nyújtották be. Nem számítunk bent ragadt forrásra, de a kevésbé népszerű konstrukciók összegeiből átcsoportosítottunk forrásokat azokra a területekre, ahol túlpályázást látunk. Ebből látszik, hogy az igények is befolyásolják a fejlesztések megvalósulását.

Melyek voltak a főbb területek, milyen projektekre pályázhattak az intézmények?

Az egészségügyben a 2014–2020-as fejlesztési ciklusban elsősorban nem a nagy infrastrukturális fejlesztésekre koncentráltunk. Hiszen a konvergenciarégiókban – vagyis Budapesten és Pest megyén kívül – már megvalósultak a nagy kórházfejlesztések. A mostani programozási időszakban a betegbiztonság kapcsán vannak jelentős fejlesztéseink. A másik terület pedig a népegészségügyi és az egészségügyi ellátás minőségének a fejlesztése. A munkaerő megtartásához szükséges fejlesztések is prioritást élveztek: az ösztöndíjrendszer bővítése, a nővérszállók fejlesztése vagy a képzési programok támogatása is prioritás. Érdemes kiemelni az egynapos ellátás fejlesztését is, hiszen az a cél, hogy a betegek minél kevesebb időt töltsenek a kórházban. A népegészségügyi programok között pedig több nagy szűrőprogramot indítottunk, továbbá a prevenciót szolgáló egészségfejlesztési irodahálózatot is tovább bővítjük.

Ki koordinálja, hogy hova kerüljenek a források?

Az egészségügyi fejlesztések többsége kiemelt projekt, ezért jelentős az állami szerepvállalás. Azt látjuk, jobb, ha egy központi menedzsment segítségével valósulnak meg a fejlesztések, hiszen a kórházakban nem feltétlenül van meg az a megvalósítói kapacitás, amely sikeres, határidőben befejeződő, szabályos pénzfelhasználáshoz vezet. Ezért a legtöbb fejlesztési pénz az Állami Egészségügyi Ellátó Központhoz és a konzorcium partnereihez, például az Országos Közegészségügyi Intézethez vagy az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézethez kerül, vagy azokhoz az egyetemi egészségügyi centrumokhoz, amelyek meghatározó szerepet vállalnak az egészségügyi rendszer működésében. Ugyanakkor jelentős mennyiségű standard felhívást is megjelentettünk, ezekre több mint 400 pályázat érkezett, mintegy 62 milliárd forint támogatási igénnyel. Ez azt mutatja, hogy nagy az érdeklődés az egészségügyi fejlesztések iránt. Van olyan pályázat, amelyre több mint ötszörös volt a túljelentkezés.

Melyek voltak a legnagyobb volumenű pályázatok?

Érdemes kiemelni a pszichiátriai ellátórendszer fejlesztését, amely 15 milliárd forintnyi forrást tartalmaz négy konstrukció keretében. Régi adósság a sürgősségi gyermekellátás fejlesztése, melyre 14 milliárd forintot fordítunk a következő években. Az elektronikus egészségügyi fejlesztésekre pedig több mint 22 milliárd forint jut.

Az egészségügy legnagyobb problémája, hogy kevesen vannak az ápolók és az orvosok. Erre mekkora összeget szántak az uniós forrásból?

A humán erőforrás megtartására, bővítésére több mint 40 milliárd forintot biztosítunk. A fejlesztési források révén nyújtunk ösztöndíj-támogatásokat, illetve olyan képzéseket, amelyekkel magasabb képzettségi fokozatba és ezáltal magasabb fizetési kategóriába kerülhetnek a szakdolgozók. Kulcskérdés a pályaválasztás előtt álló fiatalok ösztöndíja, ezzel támogatjuk azokat, akik elhivatottságot éreznek az egészségügy iránt.

Az előző fejlesztési ciklushoz képest mennyivel több forrás jut az egészségügyre?

Nehéz ezt pontos számokkal kifejezni, mert az előző ciklusban egészen más típusú fejlesztések valósultak meg, a jelenlegiben pedig nem ezeket a fejlesztéseket vittük tovább, hanem eszközbeszerzésekre, az ellátórendszer modernizálására, kiegészítő infrastrukturális fejlesztésekre, a betegbiztonság növelésére, a több és jobb minőségű humán erőforrás fejlesztésére koncentráltunk. Ami még fontos, hogy 2018-ban 542 milliárddal több jut egészségügyre, mint a baloldal által benyújtott költségvetésben, a kormány eddig 400 milliárdot fordított az egészségügyi dolgozók béremelésére és 500 milliárdot fejlesztésekre.

Schanda Tamás

Idén októberben lesz harmincéves. Pont egy éve az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára. Politológus és közgazdász, tanulmányait a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen folytatta. 2014-től az Emmi ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelős helyettes államtitkára volt. Korábban egy éven át a Magyar Külügyi Intézet koordinációs igazgatójaként dolgozott.