A kapacitáshiány ellenére optimista az energiahatékonysági szektor

Az energiahatékonysági célok elérését a szektor vállalkozásai szerint leginkább egy kiszámítható szabályozási környezet és hosszú távú, ösztönző támogatási és tudatos fogyasztói magatartásra nevelés segítenék. Emellett kiemelkedően fontos lenne az is, hogy általánossá váljon az energetikai szabályok és előírások betartatása, amelyhez a műszaki ellenőrzés súlyát és szerepét szükséges tovább erősíteni – áll a MEHI friss felmérésében.

Egyértelmű növekedés a piacon

A felmérésből kiderült, hogy a válaszadók mintegy kétharmada értékelte mind a saját, mind az energiahatékonysági piac helyzetét pozitívan az előző évihez képest. Vagyis amíg tavaly a cégek 40 százaléka számolt be növekedésről a megrendeléseiket tekintve, addig idén ez az arány 68 százalékra nőtt. A cégek teljesítményének alakulása is hasonló arányokat mutat: már 2016-ban 70 százalékuk ért el jobb teljesítményt, és ez a növekedés nagy részüknél (65 százalék) idén is folytatódott.

Ami a bevételeik alakulását illeti, 2016-ot a cégek 90 százaléka nyereséggel zárta, és mintegy kétharmaduk (65 százalék) növelni is tudta a nyereségét az előző évihez képest. Ezek a számok a tavalyihoz képest enyhe növekedést mutatnak.

Korlátozó tényezők

A jó teljesítmény ellenére – a felmérés szerint – több tényező is nehezíti a vállalatok piaci működését. A legfőbb akadályt idén a munkaerőhiány jelenti: a cégek 61 százaléka küszködik azzal, hogy a megnövekedett igényekkel lépést tudjon tartani, és ennek fő oka a szakemberhiány. Ehhez kapcsolódik egy kapacitáshiány is, amelyet kisebb mértékben ugyan (35 százalék), de a második legjelentősebb tényezőként sorolták fel a cégek. Tavaly ezek még jóval hátrébb végeztek, így egyértelműen az elmúlt másfél év látványos változásáról beszélhetünk. A további két korlátozó tényező a változékony jogszabályi (35 százalék) és a bizonytalan gazdasági (32 százalék) környezet maradt; tavaly ezek végeztek az első két helyen.

Az energiahatékonysági ágazat hangulata bizakodó

Az idei vizsgálat egyik legfeltűnőbb eredménye az, hogy a piac – és ezzel együtt a cégek jövedelmezőségének – alakulása mennyire felülmúlta a korábbi várakozásokat. Javulást ugyanis a vállalatok kevesebb, mint a fele (42 százalék) várt tavaly. Ezzel szemben nem csak az idei eredmények mutatnak ennél jóval magasabb számot, de a cégek többsége a következő időszakban további felfutást remél. Közel kétharmaduk mind a saját jövedelmezőségét, mind az energiahatékonysági piac alakulását illetően folytatódó javulásra számít az év második felében. A vállalatok több mint egyharmada tervezi, hogy növeli a foglalkoztatottjainak létszámát, és senki nem számolt be arról, hogy csökkenteni kellene a munkaerő-állományát.

Az idei évben sem maradtak el a kihívások

A felmérés rámutatott: több kihívással kell idén is szembesülnie a szektor vállalkozásainak, az utóbbi időszakban azonban egyértelműen a munkaerőhiánnyal való megküzdés jelentette a legnagyobbat. Ez, illetve az igények teljes körű kiszolgálását akadályozó kapacitáskorlát dráguláshoz vezet.

A cégek hiányolják az energiahatékonyság ösztönzésére irányuló kormányzati elhivatottságot. Az építőipari élénkítő lépések túlnyomóan az újépítésű ingatlanokat érintik, és az energetikai felújítások továbbra is mostoha helyzetben vannak. A pályázati kiírások késlekedése, majd felfüggesztése, az uniós források átirányítása, az ebből fakadó kiszámíthatatlanság és tervezhetetlenség, illetve a kiírt pályázatok túlbonyolítása és túlbürokratizálása visszavetik a beruházási kedvet.

Az új jogszabályi kötelezettségek – mint a szigorodó energiahatékonysági előírások, a nagyvállalati energiaaudit kötelezővé tétele, energetikai szakreferensek alkalmazása – ugyan az energiahatékonyság javát szolgálják, de a túlzott bürokrácia miatt a cél ellenében hathatnak.