Orbán: a turizmus misszió, nem csak pénzkereseti forrás

Magyarország szép, élhető és biztonságos hely, ahol vendégszerető emberek élnek, akik a békés szándékkal érkezőket szívesen fogadják – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a magyar turisztikai szakma első alkalommal megrendezett csúcskonferenciáján Budapesten, a Művészetek Palotájában. A Turizmus Summit megnyitóján Guller Zoltán, a másfél éve létrehozott állami turizmusirányítási csúcsszervezet, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója emlékeztetett: a tavalyi és az idei rekordév eredményei is igazolják, hogy szükség volt arra a paradigmaváltásra, amit meghirdettek, noha annak szükségességét sokan kétségbe vonták, mivel a turizmus 2010 óta folyamatosan növekvő számokat produkál.

A miniszterelnök leszögezte: a 2030-ig szóló Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia elkészült, a következő időszakban a kormány csak az abban megfogalmazott célokra, és területekre ad pénzt, méghozzá úgy, hogy az öt kiemelt turisztikai fejlesztési terület mellett középtávon az ország minden szeglete be lesz vonva a fejlesztésbe. Orbán Viktor emellett hangsúlyozta, ezer lábon kell állni, ezért a vidék minden szegletére odafigyelnek.

Sportnemzet vagyunk, ezért a magyar turizmusfejlesztés három stratégiai területének egyike is a sport. A másik a kultúra, a harmadikat az egészségturizmus alapjául szolgáló értékek testesítik meg

- tette hozzá. A miniszterelnök beszédében kiemelte, ezeket minden korábbinál nagyobb mértékben fogja a kormány tovább fejleszteni, hiszen „ha van egy aranyalmánk, azt nem lehet papír tálcán felszolgálni, ahhoz ezüst tálca illik”.

A turizmus a miniszterelnök szavai szerint nem csak pénzkereseti forrás, hanem a hazaszeretet forrása, egy misszió. Magyarországon két évtizedet kellett várni, amíg a turizmus megkapta a súlyának megfelelő tiszteletet. Orbán emlékeztetett rá: a rendszerváltás után divat volt leszólni, lebecsülni hazánkat, a turizmus ráadásul a nemzetgazdaság mostohagyereke volt. 2010-ben ugyanakkor ez megváltozott, és ma már hiszünk abban, hogy a magyarok sikeresek lehetnek a világban, a turizmus pedig 2016-ban egy külön ágazati törvényt kapott, és új struktúrában új irányítási formát találtak számára, aminek szegletköve lett a Magyar Turisztikai Ügynökség. A törvényben a térségeket és a fejlesztendő területeket meghatározták, és komoly mértékben növelték a turizmusra költött pénzt: amíg 2010-ben összesen 7,6 milliárd forintot, idén már 21 milliárdot, jövőre pedig több mint 53 milliárd forintot fordítanak közvetlenül az ágazatra, amit több százmilliárd forint fejlesztési forrással is támogatnak.

Orbán Viktor előadásában kiemelte, hogy hazánk Európa egészét tekintve az egyik legbiztonságosabb ország. Keletről a jövőben több millió turistára számíthat a kontinens, a kínai, dél-koreai, indiai és az oroszországi, valamint a volt szovjet területekről érkező vendégek is növelik majd Európa szárnyaló turizmusát. A tömegturizmus ellen ugyanakkor már több városban fellázadtak, az elérhető áruvá vált utazási lehetőségek és szállások nyomán a turizmus tömeges kikapcsolódási forma lett, ami kihívásokkal jár, és megfontolt, tudatos építkezést kíván. Orbán Viktor ezután nem hallgatta el a biztonsági kockázatokat sem.

Mindezeken túl a turizmus növekvő részesedéséről is szólt a GDP-ben, ami a jelenlegi 10 százalékról 2030-ra reálisan 16 százalékra nőhet, ezzel a jelenlegi 364 ezer ember helyett 450 ezernek adva munkát. A kormányfő szólt Budapest fontosságáról is, amelyet a legélhetőbb fővárosnak nevezett a régióban. Mint mondta, már 600 milliárd forintot költött az állam a Budapestre, ahol “egy 15 milliós nemzet szíve dobog.” Kiemelte:

Magyarország világraszóló eredményeket mutathat fel, a fejlesztések nyomán elfoglalhatja magyarokhoz méltó helyét a világ turisztikai térképén, miközben több figyelmet akar a kormány a belföldi és a családbarát turizmusra is fordítani.

Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportért felelős biztosa rámutatott: Európa kulturális nagyhatalom, a világban is a kultúra, a sport, és a kreatív ipar jelenti Európa elsődleges vonzerejét. A kultúra embereinek ezért egyre szorosabban kell együttműködniük a turizmus embereivel. Európai koordináció szükséges, erről beszélnek egyre több országban.

Aki gyorsabb, jobb eredményeket érhet el. Az EU a tagállamokra hagyja elsősorban a prioritások meghatározását, megpróbálja megtalálni azokat a közös nevezőket, amik minden régió számára hasznosak lehet. A következő időszak két fontos nyomvonal mentén zajlik: a nemzetközi kapcsolatok, a kulturális diplomácia a központi eleme, amivel mintát is tudunk adni a világ más nagy régióinak

- mondta. Szerinte az igényes tömegturizmus kelet felől érkezik, aminek fellendítésére jó alkalom lehet, hogy 2018-ban lesz a kulturális örökség európai éve, ami kivételes év lesz, hiszen a ciklus egyetlen tematikus esztendője. „Az európai kulturális örökség nem Brüsszelben van, hanem köztünk, az épített és szellemi örökség egyaránt. A turizmus és a kultúra között sajátos hidat képező gasztronómia, amiben Magyarország szintén nagyhatalom” – fejtette ki Navracsics. Az európai identitásról vita is zajlik, ami minket Európává tesz, az európai kultúra, az iskolák, egyetemek, népszokások, a nyelvünk, a hitünk például, ezekre kell támaszkodni a mi identitásunknak, hogy idővel mindez ne csak múzeumi tárgy legyen. 2019-ben Budapest lesz a sport európai fővárosa – ami újabb nagy lehetőség.

Susanne Kraus-Winkler, a HOTREC, az EU szállodai, éttermi és kávéházi konföderációjának elnöke, az európai turizmus trendjeiről szólva megjegyezte:

az kétszer annyit növekedett, mint más ágazat, hiszen a fiatalok 80 százaléka is inkább utazásra költ, nem félretesz, ezért Európában éves szinten 4 százalék, az első félévben 6 százalék. Magyarország pedig átlag feletti a növekedés.

Magyarországon hatalmas fejlesztések zajlanak, a városi célpontok a hangsúlyosak, de a vidékre is költeni kell, és az infrastruktúra fejlesztése a legfontosabb a termékek és a szolgáltatások színvonalának fejlesztése mellett. Ebben a szektorban, ahol 91 százalékban kis- és közepes vállalkozások, zömmel mikro vállalkozások működnek, kihívások is vannak bőven. A technológiai átalakulás az egyik, és hogy megváltozik az üzlet vezetésének módja. Kihívás a túlzott turizmus kezelése is. A digitális eszközök és megoldások bevezetése kevés, újra kell gondolni a szolgáltatásokat, a technológia csak egy eszköz – jegyezte meg a turisztikai szakember.