Borpiac: a drágulás ellenére a jobb minőséget keresik a fogyasztók

Márton-napra időzítette a Miniszterelnökség a borszőlőültetvények telepítéséről szóló pályázat társadalmi vitára bocsátását, amire november 19-ig várják az érintettek visszajelzéseit. Egyéni pályázatra maximum 75 millió, míg kollektív projektre legfeljebb 150 millió forint lehet a vissza nem térítendő támogatás, a keretösszeg 4 milliárd forint. A Miniszterelnökség ennél alacsonyabb – egy pályázatra jutó – összegekkel és mintegy ezer projekt támogatásával számol.

Kifejezetten jó lesz az idei évjárat, az újbor mennyiségét pedig 2,9 millió hektoliterre várja az agrártárca – jelentette ki egy szüreti rendezvényen Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) legfrissebb borpiaci jelentése szerint a korábbi trendekkel ellentétben a vásárlók egyre inkább a jobb minőségű borokat részesítik előnyben. Októberig az AKI által vizsgált két minőségi kategória, a földrajzi jelzés nélküli (FN) és az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott (OFJ) borok belföldi eladásai 11,5 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbi hasonló időszakhoz képest. Még beszédesebb, hogy az alacsonyabb minőségi kategóriának számító FN-borok forgalma az egy évvel korábbi mennyiség 54,67 százalékára esett.

A kereslet növekedése nagyjából kiegyensúlyozott volt: az előző esztendőhöz képest 11,2 százalékkal több fehér- és 11,92 százalékkal több vörös- és rozébor fogyott. A kategóriánkénti különbség főleg az utóbbi kettőnél jelentkezett, ahol a gyengébb minőség iránti kereslet az előző évi egytizede alá (9,24 százalék) esett, míg az OFJ-vörösborok és -rozéborok forgalma 23,39 százalékkal nőtt.

A fehérboroknál a belpiacon eladott mennyiség az alacsonyabb minőségi kategóriában az előző évi 82,57 százalékára csökkent, míg a jobb minőségnél 15,37 százalékkal nőtt. Eközben az árak is feljebb kúsztak: a belföldön termelt borok feldolgozói értékesítési ára 7 százalékkal, hektoliterenként 27 912 forintra nőtt az év első tíz hónapjában. A fehérborok drágultak jobban, 8,81 százalékkal 26 434 forintra, míg a vörös- és rozéborok ára 4,51 százalékkal, hektónként 29 802 forintra nőtt. A különböző kategóriákon belül a fehérborok közül a földrajzi jelzés nélküli borok értékesítési ára 5,52 százalékkal, míg az oltalom alatti földrajzi jelzéssel ellátott boroké kicsit több, mint 10 százalékkal emelkedett. A vörös- és rozéborok közül az FN-borok értékesítési átlagára 44,62, az OFJ-boroké pedig 3,12 százalékkal nőtt.

A bor-külkereskedelemről augusztusig meglévő adatok szerint az export mennyiségben 2 százalékkal, 379 ezer hektoliterre nőtt, de értékben 4 százalékkal, közel 13 milliárd forintra esett az előző év hasonló időszakéhoz viszonyítva. Az exportált mennyiség 67 százalékát a lédig – folyós – borok tették ki. Külföldön továbbra is a fehérborok voltak a keresettebbek, a kivitelen belüli részarányuk 92 százalékot tett ki. Közben a borimport 16 százalékkal, 118 ezer hektoliterre esett. A behozatal 78 százaléka lédig, a többi palackos volt, de kedvező, hogy míg az utóbbiak behozatala 6 százalékkal nőtt, addig a lédig boroké 20 százalékkal csökkent.