Uniós forráshoz jutnak a borászatok

A Vidékfejlesztési programon (VP) belül megkezdődött a forráselosztás a Borászat termékfejlesztésének és erőforrás-hatékonyságának támogatása című (VP3-4.2.2-16) felhíváson – tudta meg a Világgazdaság. Bár ennek még a Széchenyi 2020 pályázati információs oldal eljárásrendi lekérdezésében sincs nyoma, értesülésünket több nyertes pályázó is megerősítette. A jelenlegi adatok szerint a nyerési arány igen magas, hiszen 720 pályázat érkezett be összesen 49,57 milliárd forintos támogatási igénnyel, a felhívás megfogalmazásakor pedig arra számítottak a kiírók, hogy 500-an osztozhatnak majd a 39,23 milliárd forintos kereten.

A pályázati konstrukció keretében 50 százalékos támogatási intenzitás mellett akár 200 millió forint vissza nem térítendő támogatáshoz is juthatnak a kedvezményezettek, de az eredményhirdetés első körében a Világgazdaságot olyan pályázók keresték meg, akik zömében 10-20 millió forintos összeget nyertek el. Beszámolójuk szerint főként palackozógép, illetve bogyózó, címkéző beszerzésében, valamint a prés- és hűtéstechnológia fejlesztésében gondolkodnak. Mindez összefüggésben áll azzal, hogy a felhívás célja lehetőséget adni a mikro- és kisvállalkozás-méretű, illetve mezőgazdasági termelőnek minősülő borászati üzemeknek borászati gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez vagy a meglévők korszerűsítéséhez, valamint építéssel járó fejlesztési beruházásokhoz.

A közel 40 milliárd forintos forrásból mintegy 26,6 milliárdot az elsődleges termelők versenyképességének javítására különítettek el, a fennmaradó részt pedig az energiafelhasználás hatékonyságának fokozására. Így nemcsak a szőlőfeldolgozáshoz, mustkezeléshez, bor, pezsgő, illetve habzó bor készítéséhez szükséges eszközök beszerzése van támogatva, hanem a környezetterhelés csökkentése, illetve a megújuló energiaforrást használó technológiák alkalmazása is. Az 50 százalékos támogatási intenzitás alól egyedül Közép-Magyarország kivétel 40 százalékkal, amit nemcsak a régió általános fejlettsége indokol, hanem az is, hogy Budapest és környéke kevésbé fajsúlyos tényező a borászatban, mint például a balatoni, az egri vagy a tokaji borrégió.

A borászat évek óta felfutóban van Magyarországon, amit az Opten adatai is alátámasztanak. A céginformációs szolgáltató szerint tavaly 878 szőlőbor termelésével foglalkozó vállalkozás működött Magyarországon, közülük átlagosan ötből négy adott le céges beszámolót. Bár ezek alapján az összesített árbevétel 101,16 milliárd forintra csökkent az előző évi 101,77 milliárdról, ám az átlagos forgalom 130,6 millió forintról 140,3 millióra nőtt. Összességében megállapítható, hogy a közepes méretű cégek hiányoznak a palettáról, így a sok családi kisvállalkozás mellett néhány technológiai fejlettségben és termelési volumenben élenjáró óriás határozza meg az ágazatot.