Két éves trendet követ a hazai ingatlanpiac

„A tavalyi évhez képest erősebb negyedik negyedév várható 2017-ben a magyar ingatlanpiacon. A tranzakciószám a szezonalitásnak megfelelően csökken év végére, ugyanakkor 2016. novemberéhez képest így is 10,5 százalékos növekedés történt” – írja a Duna House Ingatlanpiaci Barométere. A jelentés szerint az idei értékek nem a tavalyi, sokkal inkább a 2015-ös trendeket követik: ebben a két évben ugyanis csekélyebb mértékű volt a második félévi visszaesés, mint 2016-ban. Hiszen amíg idén összesen 139 109 tranzakció történt a piacon, addig tavaly ugyanennyi idő alatt csupán 135 444.

Megkérték az árát a négyzetmétereknek

Panellakást a keleti országrészben októberhez képest alacsonyabb, már 208 ezer forintos átlagos négyzetméter áron lehetett vásárolni novemberben. Ugyanez az ország nyugati felében ennél is kevesebb, 195 ezer forint/négyzetméter volt, ami szinte megegyezik az előző havi értékkel. A fővárosi panelek átlagos négyzetméterára viszont sokkal drágább, Budán 458 ezer forint, míg Pesten 341 ezer forint volt „Azaz októberhez képest az árak a Duna mindkét oldalán növekedést mutattak” – írja a Duna House.

A téglalakások átlagos négyzetméterára keleten 241 ezer forint, míg nyugaton 231 ezer forint volt. Ugyanez a fővárosban novemberben Budán 583 ezer forint, Pesten pedig 444 ezer forintba került, míg a belvárosban 575 ezer forintot kellett fizetni átlagosan egy négyzetméterért. „Vagyis a pesti oldalon októberhez képest emelkedett az átlagos négyzetméterárak, a budai oldalon stagnált, míg a belvárosban valamelyest csökkent” – jegyzi meg a jelentés.

Ezt kereste novemberben a magyar

Az Ingatlanpiaci Barométer szerint novemberben a jó állapotú lakásokat keresték leginkább országszerte. Kelet-Magyarországon a vásárlások 50 százalékát, Pest megyében 48 százalékát tette ki jó minőségű ingatlan, de Budapesten és Nyugat-Magyarországon is elérte a 40 százalékot az arányuk. A szokásosnál többen vásároltak viszont Nyugat-Magyarországon gyengébb állapotú ingatlant. A jelentés egy fontos változásra is kitér, azaz, hogy Budapesten csak 5 százalék volt a felújítandó ingatlanok aránya, holott az előző hónapban még az ingatlanok 10 százaléka tartozott ebbe a kategóriába.

Az ingatlanok iránt érdeklődők körében továbbra is a főváros XIII. kerülete a legnépszerűbb, annak ellenére is, hogy e tekintetben az arány 2 százalékpontot esett, így jelenleg az érdeklődők 17,2 százaléka tudná elképzelni leendő otthonaként a kerületet. A képzeletbeli dobogó második fokán továbbra is a XIV. kerület áll, míg a harmadik helyet novemberben a XI. kerület szerezte meg.

Súlyos milliókat kértek a lakásokért, alkudni viszonylag keveset lehetett

Budapesten legnagyobb arányban a 30-40 éves korosztály (34 százalék) vásárolt ingatlant, de a legmagasabb értékű ingatlanok iránt nem ők, inkább a 40-50 éves korcsoport érdeklődött, átlagosan 35,8 millió forintot sem sajnálva értük. Ez pedig összesen 5 millió forinttal magasabb értéket jelentett októberhez képest. „A fővárosi vevők legnagyobb része beosztott volt (33 százalék), akik 21,3 millió forintot költöttek átlagban a lakásukra” – írja a jelentés.

Csak úgy, mint fővárosban, vidéken is a 30-40 évesek (33 százalék) és a beosztottak (55 százalék) aránya volt a legmagasabb a vevők között. A nagyobb lakásba költözők aránya kétszerese (32 százalék), míg a befektetési szándékkal vásárlók aránya (26 százalék) alig több, mint a fele volt a fővárosi értéknek. Ez utóbbitól csupán néhány százalékkal maradt el az első lakást vásárlók aránya (21 százalék) – írja a Duna House.

A budapesti eladók körében közel azonos arányban volt jelen a 30-40 (27 százalék) és a 40-50 éves (26 százalék) korosztály, a legtöbb eladó vállalkozó volt (36 százalék). A vezető eladási ok a nagyobb lakásba költözés (36 százalék) volt, de magas volt az örökölt ingatlant értékesítők aránya (29 százalék) is a fővárosban. A nagyobb lakásba költözők átlag 55 négyzetméteres lakásokat adtak el, 28 millió forint körüli összegért, míg az örökölt ingatlanokat értékesítők jellemzően 75 négyzetméter körüli lakásokat értékesítettek több mint 30 millió forint értékben.

Vidéken az eladók kora kiegyenlített, csak a 30 év alattiak aránya alacsony (5 százalék). A legtöbb vidéki eladó beosztott (33 százalék), ők átlagosan 15 millió forintért értékesítik ingatlanjukat, melynek mérete 80 négyzetméter körüli. Az eladás mögött az ő esetükben is legtöbbször nagyobb lakásba költözés áll (35 százalék), de sokan értékesítenek örökölt ingatlant (28 százalék) vagy költöznek kisebb lakásba (27 százalék).

„Legnagyobb alkura vidéken, házvásárlás esetén nyílt lehetőség (7 százalék), de Budapesten és Pest megyében is magas, átlag 6 százalékos kedvezményt lehetett kapni házak esetében. Legkevesebbet a panelek árából lehetett ily módon lefaragni (Budapest 3 százalék, vidéken 5 százalék). Téglalakásokra Budapesten 4 százalék, vidéken 5 százalékos alkulehetőség nyílt” – állítja a Duna House barométere.

Inkább a közepes méretű lakásokat bocsátották áruba

A jelentés szerint Budán tavaly novemberhez képest nőtt a 60-80 négyzetméter közötti lakások aránya (35 százalék), a 40-60 négyzetméter közötti lakásoké pedig több mint 20 százalékponttal csökkent (24 százalék). Az alacsonyabb négyzetméterárú lakások aránya esett, az 550 ezer forintos négyzetméterár feletti lakások aránya pedig emelkedett.

Pesten az egy évvel ezelőtti értékekhez képest nem sok változás történt a lakásméretek tekintetében, a magasabb négyzetméterár kategóriák aránya azonban a budai oldalhoz hasonlóan a magasabb értékek felé tolódott el. Pesten még meghaladta a 10 százalékot a 300-400 ezer forint közötti árkategóriák aránya is, szemben a város másik felével, ahol ezek aránya 6 százalék alatt maradt.

Vidéken (Pest megye nélkül) 2017-ben a legtöbb lakás 40-60 négyzetméter közé esett (34 százalék), ez azonban 3 százalékpontos csökkenés tavaly novemberhez képest. Nőtt viszont a 20-40-, és a 120-160 négyzetméter közötti lakások aránya. A 150 ezer forint feletti összes ársáv aránya növekedett, a legtöbb ingatlant (24 százalék) 150-200 ezer forintos négyzetméteráron értékesítették.

A Duna House jelentése végül kitér rá, Pest megyében a 80-100 négyzetméteres lakások voltak többségben (21 százalék), de 2016. novemberhez képest 10 százalékpontot nőtt a 160 négyzetméter feletti lakások aránya. Ugyan tavalyhoz képest képest 4 százalékpontot csökkent a 150-200 ezer forint között értékesített lakások aránya, így is a leggyakoribb árkategória lett 2017. novemberben (26 százalék) is.