Ausztrália a nagyok közé vágyik

Malcolm Turnbull kormányfő tegnap jelentette be, hogy egy 3,8 milliárd ausztrál dolláros (3,1 milliárd USD) hitelcsomagot hoztak létre, amelyhez a kabinet nyújt garanciát. A cél, hogy az ország egy évtizeden belül bekerüljön a világ tíz legnagyobb fegyverexportőre közé. A hitel mellé a kormány diplomáciai támogatást is nyújt: a célországokban működő nagykövetségek munkatársait külön képezik majd arra, hogyan segítsék eladni az ausztrál fegyvereket.

A fegyvergyártás fejlesztésének terve nem új keletű: a kormány 2016-ban közölte, hogy 2021-ig 30 milliárd dollárral emeli a katonai költségvetést, a többi között új fregattokat, páncélozott csapatszállító járműveket, vadászgépeket, drónokat és tengeralattjárókat szerez be, méghozzá elsősorban hazai gyártóktól.

Ezzel majdnem megduplázzák a hadseregre fordított összeget, amely az idén 34,6 milliárd ausztrál dollár. A belföldi igények kielégítése mellett megcélozzák az amerikai, kanadai, brit, európai, új-zélandi és közel-keleti piacot is, de a News.com szerint elsősorban nem pusztító fegyvereket ajánlanak majd megvételre, hanem olyan berendezéseket, amelyek hatékonyabbá teszik a katonai műveleteket. Az országban mintegy 300 cég foglalkozik katonai felszerelések gyártásával, Ausztrália azonban nem ad el fegyvert bárkinek: csak olyan országgal köt üzletet, amely nem sérti az ország külpolitikai és stratégiai érdekeit, és nem sérti meg az emberi jogokat sem.

Ausztrália évente 1,5–2,5 milliárd dollár értékben exportál katonai felszerelést, és 2012–16 között a világ huszadik legnagyobb fegyverexportőre volt a Stockholm International Peace Research Institute (SIPRI) listája szerint, a piaci részesedése azonban csak 0,3 százalékot tett ki. (Összehasonlításul: a tizedik helyen álló Izrael a piac 2,3 százalékát mondhatja magáénak.) A kivitel több mint fele az Egyesült Államokba irányul, és Ausztrália azt reméli, hogy előnyt kovácsolhat Donald Trump terveiből, amelyek szerint az amerikai katonai költségvetést 716 milliárd dollárra növelik 2019-ben. Az ausztrál export további 21 százalékát Indonéziával, 10 százalékát Ománnal bonyolítják le. Az országban gyártják az F–35-ös egyes alkatrészeit, de exportálnak őrnaszádokat a Közel-Keletre és Ázsiába, páncélozott járműveket Japánba és Hollandiába is, a kivitel döntő részét azonban az elektronikai, felderítő- és követőrendszerek, valamint szoftverek adják.

A kormány azt reméli, hogy a katonai fejlesztési program lendületet ad a feldolgozóiparnak és az egész gazdaságnak, amelyet hátráltat a rekordalacsony bérnövekedés. „Ez az egész az ausztrál munkahelyekről szól” – idézte a hírportál Turnbullt. Hiába hoztak létre ugyanis tavaly rekordszámú munkahelyet, a feldolgozóiparban rengeteg állás megszűnt az autógyártás leállítása miatt. 1989 közepén még 1,17 millió embert, a munkaerő 15 százalékát foglalkoztatta ez a szektor, ez tavaly 887 ezer főre, 7 százalékra zuhant le. A hírt nem fogadta mindenki lelkesen. Az ellenzéken kívül elítélték a fegyveripar fejlesztését olyan nonprofit szervezetek is, mint az Amnesty International Australia és a Save the Children.