Fizetésemelési hullámot indíthat a munkaerőhiány

A KSH legfrissebb adatai szerint a harmadik negyedévben új csúcsokat dönt az üres álláshelyek száma. A vállalati szektorban csaknem 53 600 betöltetlen pozíció volt, ami 30 százalékkal meghaladja az előző év azonos időszakában mért szintet, a teljes nemzetgazdaságban pedig több mint 70 ezer állás állt üresen idén július és szeptember között.

„A megfelelő szaktudású alkalmazottak megtalálása talán soha nem volt ilyen fontos és nehéz a vállalkozások számára. Ezt mutatja a K&H kkv bizalmi index kutatásunk legutóbbi eredménye, amely szerint az elmúlt egy évben a vállalkozások kétharmada (67 százalék) találkozott valamilyen, a munkaerőhiányra visszavezethető nehézséggel. A vállalkozások megítélése szerint nem a tőke- vagy kereslethiány, hanem a munkaerő- és szakemberhiány okozza a legnagyobb gondot. A munkaerőpiac fontossága tehát egyre inkább felértékelődik” – mondta el Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv marketing főosztály vezetője.

A szakértő hozzátette: tavaly év elejéhez képest közel dupla annyi (36 százalék) cég tervez munkaerőfelvételt, minden tizedik kis- és közepes vállalkozás (kkv) pedig 4-nél több fő alkalmazásában gondolkodik. Nem mindegy azonban, ki milyen szektorban keres állást. „Míg a mezőgazdaságban és a kereskedelemben csaknem minden negyedik (26 százalék és 27 százalék), addig az iparban minden második cég tervez létszámbővítést” – fűzte hozzá Kovács Viktor Zoltán.

Az index eredményeiből úgy tűnik, a cégek a munkabérrel is igyekeznek megtartani vagy éppen megnyerni a munkavállalókat, mivel tavaly év elejéhez képest jelentősen megugrott a fizetésemelésben gondolkodó cégek aránya.

Idén a kkv-k 75 százaléka készül béremelésre, ami terveik szerint átlagosan 9,5 százalékos lesz. Mindkét adat az index történetében ez az eddigi legmagasabb érték, ami azt mutatja, hogy a kkv-k már érdemben reagáltak a kormányzat minimálbér emelési szándékára

– mondta el Kovács Viktor Zoltán. A fizetésemelési szándék a cég méretétől és tevékenységi körétől függetlenül egyaránt magas, de a mezőgazdaságban (88 százalék) és a középvállalkozásoknál (86 százalék) dolgozók számíthatnak legtöbben magasabb jövedelemre 2018-ban.