Óriásira híztak az ingatlanalapok

Az ingatlan-, az abszolút hozamú és a vegyes alapok éve volt a tavalyi. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) adatai szerint ezek az alaptípusok vonzották a legtöbb friss befektetést 2017-ben. Az ingatlanalapok állnak az élen, amelyekbe 12 hónap alatt 281,1 milliárd forintnyi friss pénz érkezett, ennek köszönhetően vagyonuk az év végére 1064,4 milliárd forintra hízott.

A konstrukciók első számú befektetői a háztartások, amelyek szeretnének profitálni az ingatlanpiac felfutásából. Ez azonban csak részben sikerült, tavaly a legnagyobb ingatlanalapok hozama körülbelül a lakossági állampapírokéhoz hasonlóan, 2,3–3,5 százalék között alakult. A legnagyobb hazai befektetési alap egyébként egy ingatlanalap, az Erste nyílt végű forintos konstrukciója, amelynek a vagyona már a 400 milliárdot is meghaladja.

A második számú kedvencnek az abszolút hozamú alapok számítottak, amelyekbe 233,4 milliárd forintnyi friss megtakarítás érkezett. A mindenféle piaci helyzetben pozitív hozamra törekvő alapok már 1080 milliárd forintot kezelnek, ezzel a második legnagyobb alapkategóriának számítanak a kötvényalapok mögött. Ezeket a konstrukciókat elsősorban privátbanki és prémiumügyfelek vásárolják. A konstrukciók teljesítménye vegyesen alakult tavaly.

A nemzetközi részvénypiac fellendüléséből sokat profitált a divatos részvényekbe fektető OTP Trend alap, amelynek lakossági sorozata 14,2 százalékos hozamot produkált. A második legjobban teljesítő abszolút hozamú alap az Amundi Kamrája volt 11,68 százalékos teljesítménnyel, a harmadik helyen a Diófa WM-3 részalap áll szintén 10 százalékot meghaladó hozammal. Utóbbi alap egyébként igencsak apró, vagyona az év végén nem érte el a 400 millió forintot. A negyedik helyen szintén 10 százalékot meghaladó hozammal egy óriásira hízott alap áll, az OTP Supra, amelynek vagyona lassan megközelíti a 220 milliárd forintot. Az abszolút hozamú alapok körülbelül egyharmada viszont mínuszban zárta 2017-et annak ellenére is, hogy sem a részvényeken, sem a hazai kötvénypiacon nem lehetett igazán bukni.

A vegyes alapokba 192,4 milliárd forintnyi friss pénz került, és az év végén a teljes vagyonuk már ezermilliárd forint fölött volt. A befektetőik inkább óvatosak, a kötvénytúlsúlyos és a kiegyensúlyozott vegyes alapokba több mint másfélszer annyi pénz áramlott, mint a több részvényt tartó dinamikusokba. Mindegyik vegyesalap-kategóriában voltak jobban és kevésbé jól teljesítő konstrukciók. A dinamikus alapokon belül az OTP Prémium Növekedési alapjáé lett az első hely 10,6 százalék feletti hozammal, a kiegyensúlyozott és az óvatos kategóriában a forintos alapok közül az Amundi egy-egy alapja érte el a legmagasabb hozamot: a Horizont 2030 pontosan 8,8, a Horizont 2020 pedig 7,31 százalékot emelkedett. A múlt év nagy vesztesei a pénzpiaci és a kötvényalapok voltak. Előbbiekből 287 milliárd, az utóbbiakból pedig 194,1 milliárd forint távozott. Az egyre gyakrabban negatív hozamot hozó pénzpiaci alapokban az év végén már csupán 654 milliárd forint volt, 2014 elején ugyanezek a konstrukciók még több mint 1600 milliárd forintot kezeltek.