Spekuláció állhat a Nordtelekom-rali mögött

Január eleje óta 180 százalékkal 64,2 forintig emelkedett a Nordtelekom árfolyama a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT). Hat kereskedési nap alatt 22,9 forintról 63 forintig szárnyalt a kurzus. Kezdetben még olyan találgatások hajtották az árfolyamot, hogy a Konzum csoport és az Opus Global tulajdonosai vásárolnák fel a céget. Ezt lapunknak határozottan cáfolta Jászai Gellért, a Konzum elnök-vezérigazgatója.

A Nordtelekom árfolyama ezután esett is 25 százalékkal, de később újra megtalálták a befektetők a papírt. Tegnap délután már 66 forintot kértek a részvényért, ráadásul a rali jelentős forgalom mellett zajlott le, a hét első napján például 455 millió forint értékben kötöttek üzletet. Az újabb piaci pletykák szerint az árfolyam-emelkedés mögött az is állhat, hogy vagy a Digi, vagy akár az állam is megvásárolhatja a céget. Az előbbit a piaci terjeszkedés, az utóbbit a nemrég felmerült állami tulajdonú, negyedik távközlési vállalat miatt kapcsolták össze néhányan a céggel.

Piaci szakértők szerint akad bőven ellenérv a két felvásárlási pletykával szemben, és egyszerű spekuláció áll a háttérben. A Digi jelenleg inkább a hálózatépítésre koncentrál, és ha megvenne is egy piacon lévő szolgáltatót, inkább az Invitelhez hasonló, jobban átlátható céget vásárolna. A bérelt vonalon szolgáltató Nordtelekom sem segítené a Digit abban, hogy megteremtse országos mobilpiaci lefedettségét.

Az állami távközlési cég megalapítása azután került újra napirendre, hogy Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter egy hódmezővásárhelyi fórumon arról beszélt, hogy a Fidesz választási győzelme után újra meg kell próbálni egy állami mobilcég létrehozását. Pont ez az, ami miatt a területet ismerők nem állami okokkal magyarázzák a Nordtelekom-ralit. A választások előtt felesleges lenne elindítani egy ekkora projektet. A Nordtelekom emelkedésében az is szerepet játszhat viszont, hogy a Konzum és az Opus idén lecsendesedő ralija után újabb részvényeket kerestek a spekulánsok.

A Nordtelekom első féléves gyorsjelentése szerint a társaság 2017 első hat hónapjában mindössze 16,9 millió forintos árbevételt ért el. Ez egyrészt 45 százalékos éves alapú csökkenés, másrészt ezzel nincs teljesen arányban a cég jelenlegi 3,76 milliárd forintos tőzsdei kapitalizációja. Ráadásul 2017 első fél évében az adózott eredmény 8,8 millió forint veszteség volt. A BÉT-en elérhető adatok szerint a 2015-ös üzleti év végén mindössze négy alkalmazottja volt a cégnek. A féléves jelentésben a menedzsment 2017-re bővülést remélt, közlésük szerint a vállalat vezetése folyamatosan vizsgálta a telekommunikációs piacot, elsősorban külföldi projektek, kooperációk indítását tervezték. A tavaly októberi közgyűlésen a részvényesek felhatalmazták a menedzsmentet, hogy két lépésben összesen 10 millió darab 10 forintos névértékű részvényt értékesítsenek zárt körben. A kibocsátási értéket 16 forintban határozták meg.

Eladhatja régiós érdekeltségeit a Telenor

A magyar, a bolgár, a szerb és a montenegrói érdekeltségeit is eladhatja a Telenor bolgár sajtóértesülések szerint. A hazai operáció akár az állami mobilszolgáltató elindításának nemrég újból felmerült ötlete kapcsán is érdekes lehet, de ez még csak piaci találgatás. A híreszteléssel kapcsolatban megkérdeztük a Telenort is, ám lapzártáig nem érkezett válasz.