BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Nagyobb önállóság a tagállamoknak

Most folyik a munka érdemi része, az elmúlt húsz évben soha nem voltak ilyen nyitottak a lapok, vagyis a tagországok érdemben tudják befolyásolni a 2020 utáni közös agrárpolitikát – hangzott el az Európai Bizottság magyarországi képviseletének szakértői konzultációján.

Az innovációra alapozott beruházások ösztönzését, a termelői együttműködések megerősítését és a környezetvédelemmel, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedések előtérbe helyezését tartja prioritásnak a bizottság a közös agrárpolitika (KAP) átalakításában – húzták alá Gödöllőn az Európai Bizottság szakértői. Hasonlóképpen előtérben marad a fiatal gazdák támogatása és a biogazdálkodás, illetve nagy hangsúlyt fektetnek a jövőben a nemzedékek közti tudástranszferre, és valószínűleg lehetőség lesz az induló gazdák támogatására is.

Új elem lesz a KAP-ban, hogy az EU az egyes agrárpolitikai intézkedéseknél jobban megosztja a felelősséget a tagországokkal.

Csupán annyi uniós szintű előírás lesz, amennyire okvetlenül szükség van, a megvalósítás konkrét feltételeit – egy, a helyi sajátosságokhoz jobban igazodó KAP-stratégiai terv kidolgozásán keresztül – az adott tagállamok határozzák meg. A közös agrárpolitika újragondolására a pénzügyi ciklikusság, a változó nemzetközi és európai környezet, illetve a társadalmi elvárások miatt van szükség. A pénzügyi keretek ugyanakkor még nem ismertek – tették hozzá.

Előtérben maradhat a fiatal gazdák támogatása
Fotó: Somogy Megyei Hírlap / Kovács Tibor

Az élelmiszer-gazdaságot belülről nem ismerő uniós polgárok számára soknak tűnik, hogy a KAP viszi el a teljes uniós büdzsé mintegy 38 százalékát, nekik tehát be kell mutatni, hogy a mezőgazdaság támogatása egyéb társadalmi hatásokkal is jár – emelték ki a bizottság szakértői. Sőt az agrárpolitika egyre inkább elmozdul a társadalmi és a szociális elvárások felé. Ezt jelzi a KAP-reform ügyében folytatott előzetes konzultáció, amelyen 300 ezren fejtették ki véleményüket – sokan közülük nem az ágazatban érdekeltként.

A válaszok megerősítették, hogy az eddigi reformok eredményeket hoztak: az uniós agrárium versenyképesebb lett, jobban óvja a környezetet, és igazságosabb lett a jövedelmek elosztásában is.

De az is igaz, hogy ezeken a területeken van még javítanivaló, a hatékonyság növekedése ugyanis nagyrészt a munkaerő-kiáramlásnak és nem a kutatás-fejlesztésnek köszönhető.

Az uniós ágazatok közötti versengésben a KAP forrásainak megvédéséhez az ágazat fontosságának hangsúlyozása meggyőző eszköz lehet. Közvetlenül a mezőgazdaságban dolgozik ugyanis 22 millió uniós munkavállaló, az élelmiszeripari foglalkoztatottakkal együtt 44 millió, az EU-s földek közel 50 százalékának állapotát pedig agrárműveléssel lehet megőrizni. Minden uniós polgár számára létfontosságú az élelmiszer-biztonság, az EU élelmiszer-gazdasági exportja 131 milliárd euró, vagyis az ágazat gazdaságilag is hozzáteszi a magáét a közösség teljesítményéhez.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.