Hogyan alkalmazkodhat a 4. ipari forradalom új gazdasági és technológiai körülményeihez a tudomány- és innováció-politika? – tette fel a kérdést előadásában Pálinkás József a Világgazdaság „Gazdasági kilátások 2018” című konferenciáján. Kiemelte, hogy a globális kihívások és a technológiai megatrendek ismeretében a gazdasági kilátásainkat leginkább meghatározó tényezők a tudáson alapuló alkalmazkodóképesség, a bizalmon alapuló együttműködés, a nemzeti érdekek következetes képviselete, valamint a tiszta hazai versenyfeltételek.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke előadásában összegezte, hogy szükség van a nemzeti erősségek felismerésére és ösztönzésére, az eredményszemléletű, stabil kutatás- és innováció finanszírozási rendszerre és a társadalmi hatások fokozottabb figyelembe vételére.
Míg az első ipari forradalmat az ipari mértékű energia-előállítás hozta, a másodikban az elektromosság volt a meghatározó, a harmadikban már erősödött a globalizáció és közelebb került egymáshoz a tudomány és a technológia, addig a negyediket már a digitalizáció határozza meg. Teljes globalizációról beszélhetünk, a tudomány és a technológia pedig már teljesen összefonódott. Jól látható, hogy digitalizáció vezérli, globális, szinte követhetetlen, irreális elvárásokkal lép fel a tudománnyal és a technológiával szemben, illetve a társadalmi hatásai nehezebben előrejelezhetők.
A technológiai és a demográfiai változások, a világgazdasági súlypont eltolódása, a természeti erőforrások szűkössége, az éghajlati változás és a városiasodás mind jelentős globális folyamat jelenleg. A kihívások kezeléséhez technológiai megatrendek is társulnak, úgymint az adatrobbanás, az automatizáció, a mesterséges intelligencia, a hálózatosodás – hangsúlyozta előadásában Pálinkás József. Hozzátette, a tudomány a technológia megrendelőjeként lép fel, ez korábban nem így volt. Új megoldásokat és új piacok megteremtését is elvárja. Jelenleg azok a gazdaságok tudnak fejlődni, ahol az innováció piacteremtő technológiákat hoz létre.
Pálinkás szerint ahhoz, hogy az említett változásokhoz alkalmazkodni tudjuk, sok szempontú szakpolitikai tervezésre, a kezdeményezés és az alkalmazkodás egyensúlyára van szükség, valamint a nemzeti erősségek felismerése és ösztönzése is nagyon fontos.
Egy hálózatos működésre is szükség van, fokozottabban figyelembe kell vennünk a társadalmi hatásokat, és tiszta versenyfeltételeket kell megteremteni – ez utóbbi az egyik legfontosabb. Elengedhetetlen még az eredményszemléletű stabil finanszírozási rendszer, és a nemzetközi munkamegosztásba való aktív bekapcsolódás.
Természetesen minden ország a saját áruit és szolgáltatásait igyekszik eladni otthon és a világpiacon egyaránt.
Fontos a hazai igények kielégítése és a hazai piac, de növekedést elsősorban az export eredményezhet. Ehhez pedig arra van szükség, hogy nemzetközileg is versenyképesek legyenek a cégek.
A digitalizációt egyre hatékonyabban kell felhasználni, a demográfiai változásokhoz tudatosan alkalmazkodni kell, az átlagos életkor növekedése miatt pedig számos technológiai tényezőt figyelembe kell venni. Tavaly 83,3 milliárd forintot fordított innovációra az ország, idén nagyjából hasonló összeggel számolhatunk, 2020-ra azonban ezt az összeget a duplájára kell emelni Pálinkás szerint ahhoz, hogy valóban versenyképes maradhasson az ország.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.