Egységesíteni kellene a precíziós eszközöket

A különböző gyártók precíziós eszközei, illetve az általuk gyűjtött adatok között nincs kompatibilitás, jelenleg ennek hiánya gátolja a legújabb technológiák terjedését – állítják a KITE Zrt. szakértői.

AZ OTP agrárhonlapja által közölt beszámoló szerint hiába elterjedt fogalom a magyar mezőgazdaságban a precíziós gazdálkodás, a gyakorlatban csak elszigetelten jelennek meg e megoldások

– jelentette ki a PREGA 2018 konferencián Szabó Levente, a KITE Zrt. vezérigazgatója.

A gépgyártók a saját márkájukra fejlesztik a precíziós eszközöket, ezek azonban nem kompatibilisek egymással. Márpedig a magyar agrárgazdálkodóknál az a jellemző, hogy nem egyféle márkájú a gépparkjuk, így az említett elszigeteltség a precíziós megoldások terjedésében nagy probléma. A szóban forgó technológiák akkor tudnak majd jól működni a magyar mezőgazdaságban, ha a fejlesztéseket rendszerbe lehet integrálni, mert kompatibilisek lesznek egymással.

Általánosságban elmondható, hogy az igazán hasznos precíziós megoldások nagy felületre terjeszthetők ki, folyamatosan és könnyen fejleszthetők, az adott ágazattól független valamennyi üzemegységben alkalmazhatók, a gépkezelő számára könnyen működtethetők, illetve a fenntarthatóság és a környezetkímélés jegyében lehet őket használni – foglalta össze Szabó Levente.

Mivel Magyarországon gyakorlatilag nincs olyan üzem, amely egy márka mellett tette volna le a voksát, a gyártóknak teljes kompatibilitást kell létrehozniuk a különböző eszközeikben

– hangsúlyozta Hadászi László, a KITE Zrt. fejlesztési és szaktanácsadási igazgatója. A gépek által begyűjtött – a precíziós technológiák szempontjából rendkívül értékes – adatok sem kompatibilisek egymással, ezért IT-fronton is adott a feladat az egységesítésre. A KITE fejlesztési igazgatója azt is megemlítette, hogy a gazdálkodók a gépekből származó értékes adatoknak csupán a 20 százalékát használják ki. Pedig a modern technológiák alkalmazásával jelentősen javítható a költséghatékonyság. Erre Hadászi László példaként azt említette, hogy míg Magyarországon egy átlagos kukoricatermesztő tíz-tizenkétszer is kimegy a gépével a táblába, addig a tengerentúlon a precíziós eszközök alkalmazásával elég csak hét-nyolc alkalommal.