A kereskedelmi márkák, köznyelven sajátmárkás termékek népszerűsége globálisan ismét felívelőben van, amely mögött a kiskereskedelemben tapasztalható forradalmi változások húzódnak. Ennek eredményeként a következő öt évben gyökeresen átformálódik a gyártókhoz és kereskedőkhöz fűződő fogyasztói viszony, hosszú távon pedig a teljes kiskereskedelmi struktúra – derül ki a Nielsen Shopper Trends kutatásából.
A felmérés szerint a globális trendekkel összhangban a megkérdezett magyar fogyasztók 41 százaléka szívesen voksol a sajátmárkás árucikkekre, mert úgy vélik, azok minőség tekintetében nem maradnak el a gyártói márkáktól. Közel egyötödük szerint pedig fejlődik a sajátmárkás árucikkek minősége.
A magasabb minőség iránti fokozott fogyasztói elvárásokra reflektálva a kereskedelmi márkák portfóliójában is megfigyelhető az úgynevezett prémiumizáció jelensége, vagyis valamivel magasabb áron, jobb minőségű termékpaletta kerül a boltok polcaira, valódi versenyt támasztva ezzel a gyártóknak.
A kimondottan árérzékeny magyar fogyasztók kevesebb mint fele vélekedik úgy, hogy a kereskedelmi márkák olcsóbbak a gyártói márkáknál,
és 100-ból 41 válaszadó szerint a a kereskedelmi márkák vásárlásakor hangsúlyosan érvényesül a jó ár-érték arány.
Európában a globális átlaggal szemben is magasabb a kereskedelmi márkák értékbeli piaci részesedése: a 17 százalékos világátlaggal szemben 31 százalék volt 2016-ban, utóbbi közel 1 százalékpontos növekedést jelent az előző évhez képest. Magyarországon az élelmiszerek között hasonló a tendencia, 28 százalékról 29-re nőtt a sajátmárkás termékek értékben mért piaci részesedése.
A Nielsen által monitorozott a 15 legnagyobb élelmiszerkategória között, a sajátmárkás részarány nagysága szempontjából vezet az állateledel (58 százalék), étolaj (53 százalék) és tejföl (42 százalék).
A vegyi áruk között jóval erőteljesebb a gyártói márkák dominanciája: mind 2016-ban, mind pedig tavaly a teljes forgalom több mint négyötödét tudhatták magukénak (a kereskedelmi márkák részesedése 18 százalék).
A top 15 legnagyobb kategória között a sajátmárkák toplistáján abszolút favorit a konyhai törlőkendő, a kategória eladásainak közel kétharmada (64 százalék) sajátmárkás termék. A második és harmadik toplistás árucikk szintén háztartási papíráru, az összes értékesített vécépapír 44 százaléka, míg a papír zsebkendő 43 százaléka a kereskedelmi márkák közül kerül ki.
Univerzális tendencia, hogy a válságból kilábaló gazdaságok fogyasztói megtartják a recesszió során kialakított vásárlói szokásaikat, ami jelen esetben az általában alacsonyabb árszínvonalat képviselő kereskedelmi márkák malmára hajtja a vizet
– mondta Kurucz Péter, a Nielsen kereskedői kapcsolatokért felelős igazgatója. A szakember hozzátette, hogy a prémiumizációs törekvések is megjelentek a kereskedelmi márkák különlegesebb fogyasztói igényeket célzó egészséges, wellness termékkínálatában is, amely erőteljes és hatékony válasz a prémium árucikkek iránt megfogalmazódó keresletre.
A kereskedelmi márkák új erőre kapott lendületét hajtja továbbá az urbanizáció és az ehhez társuló városi életforma is, valamint a mind nagyobb vásárlóerővel bíró Y-generáció is. A korosztály egyre nagyobb szeletet hasít ki a kiskereskedelmi költésekből, tudatosan keresi az innovációkat, az egészségtudatos megoldásokat és prémiumtermékeket.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.