Szuperszonikus gépek pörgetik fel az üzleti kapcsolatokat

Ma még nehéz elképzelni, hogy a globális vállalatok és a világ legnagyobb pénzügyi központjai vagy éppen a magyarországi vállalkozások számára fontos piacok elérési ideje akár meg is feleződhet. Pedig néhány éven belül minden korábbinál közelebb kerülhetnek a gazdasági szempontból is legfontosabb szereplők Magyarországhoz. A szuperszonikus, vagyis a hangsebességnél gyorsabban közlekedő repülőjáratokkal a világ szinte bármely pontja kevesebb mint öt óra alatt elérhetővé válik a magyar fővárosból.

New Yorkot négy, Hongkongot öt órán belül érhetik majd el az utasok Budapestről. A magyar főváros pedig ezzel – kiváló elhelyezkedése folytán – fontos csomóponti szerepet is betölthet a nemzetközi közlekedésben.

Mindez számos előnnyel járhat a magyar emberek és a magyar gazdaság számára is. Azzal, hogy az átlagember számára gyorsabbá válik a repülés, fellendülhet a Magyarországra irányuló turizmus, távolabbi országokból is több utas érkezhet, de a magyarok is mind több helyre juthatnak majd el rövidebb idő alatt. Az üzleti élet szereplőinek pedig mindez annak lehetőségét hordozza, hogy gyakrabban találkozhatnak ügyfeleikkel, partnereikkel vagy beszállítóikkal, ezáltal mélyebb kapcsolatokat építhetnek ki, fejleszthetik exporttevékenységüket, vagy újabb beruházásokat készíthetnek elő – legyen szó akár az autóiparról, akár az elektronikai cikkek piacáról. Nem utolsósorban

a nemzetközi viszonyok szempontjából az új, gyorsabb járatok a diplomáciai kapcsolatokat is erősíthetik, ezzel segítve a nemzetközi gazdasági együttműködések továbbfejlesztését.

Nem túlzás azt állítani, hogy ez a változás hasonló lesz ahhoz, amelyet hatvan évvel ezelőtt az első repülőgépek megjelenése okozott a globális utazási szokásokban. Akkor a gőzhajóval csak hetek alatt megtehető távok csökkentek órákra, sokak számára ezzel megnyílt annak a lehetősége, hogy szorosabb kapcsolatokat építsenek ki nemcsak családtagjaikkal és barátaikkal, hanem üzletfeleikkel is. A repülés megváltoztatta a világot, közelebb hozta az embereket egymáshoz, megkönnyítette az egyes országok kultúrájának, gasztronómiájának, zenéjének, építészetének, természeti környezetének és szórakozási lehetőségeinek megismerését, miközben kivételesen pozitív hatással volt ez az újítás a gazdasági kapcsolatok alakulására is.

Az első repülőjáratok indulása óta, az élet sok (más) területén óriási technológiai újításoknak lehettünk tanúi. Megjelentek például a színes, majd síkképernyős televíziók, a számítógépek, az internet, az okostelefonok, majd mára az önvezető autók. A légi közlekedésben azonban nem tapasztaltunk ilyen mértékű innovációt. Pedig a cél közös, legyen szó akár üzleti, akár magáncélú utazásokról: mindenki szeretne a lehető leggyorsabban eljutni úti céljához. Mégis, gyakorlatilag ugyanazzal a sebességgel repülünk, mint hatvan évvel ezelőtt. A Concorde megjelenése aztán felvetette annak lehetőségét, hogy a szuperszonikus repülés az egész világot lefedi majd, nemcsak a London–New York vagy a Párizs–New York útvonalakat. Ez nem történt meg, sőt az elmúlt csaknem két évtizedben egyetlen szuperszonikus járat sem indult.

A helyzet azonban néhány éven belül megváltozik, és a repülés sokkal gyorsabb lesz, mint ma. A repülőgépek új generációja nemcsak nagyobb sebességgel, rövidebb idő alatt, de halkabban és hatékonyabban kapcsolja majd össze az országokat.

Az utazási idő a felére vagy ennél is nagyobb mértékben csökken majd, ami teljesen új helyzetet teremt az üzleti életben is. A szuperszonikus járatok jegyárai kezdetben valószínűleg a mai első osztályéihoz lesznek hasonlók. A cél azonban az, hogy a későbbiekben a nagy sebességű repülés mindenkinek elérhető legyen, és – ha lehetséges – olcsóbban.

Akárcsak a síkképernyős televíziók és az okostelefonok ára, a szuperszonikus járatok tarifái is csökkenni fognak idővel.

A magas szintű szolgáltatásokat kínáló járatokra számos innovatív funkciót is terveznek. Az új generációs gépek innovatív technológiája azt is lehetővé teszi, hogy akár 1100 mérföldet, vagyis mintegy 1800 kilométert tegyenek meg óránként anélkül, hogy a földfelszínen kellemetlen hanghatást, úgynevezett hangrobbanást okoznának.

Minderre nem is kell sokat várni Magyarországon sem: Budapestről akár már a 2020-as évek elején indulhatnak szuperszonikus járatok, így a világ számtalan repülőtere kerülhet 50 százalékkal közelebb a magyar fővároshoz, számtalan lehetőséget nyitva meg az itt működő vagy itt befektetni, beruházni szándékozó cégek, az ország és a régió gazdasági fejlődése előtt.