Veszteségessé tennék a brit autógyártást az európai uniós vámok

Ha nem sikerül megállapodni a brit kormány által tervezett szabadkereskedelmi szerződésről az EU-val és emiatt a kétoldalú kereskedelemre a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszere lépne életbe – ami a vámok megjelenésével járna –, az 550 ezer darabbal, azaz 19 százalékkal csökkentené az EU-piacra irányuló éves brit autóexportot a brit alsóház üzleti, energiaügyi és iparstratégiai bizottságának (BEIS) 36 oldalas elemzésében szereplő becslés szerint

A parlamenti bizottság által idézett, különböző módszerekkel elvégzett iparági számítások szerint a vámakadályok megjelenésével a brit autóipar 4,5 milliárd és 7,9 milliárd font (1600-2800 milliárd forint) közötti éves exportbevételtől esne el.

A bizottság által meghallgatott szakértők elmondták, ha az ágazat a WTO-szabályrendszer alkalmazásából eredő összes többletköltséget érvényesítené a kiskereskedelmi árakban, akkor egy jelenleg 15 ezer fontba (5,3 millió forintba) kerülő átlagos személyautó ára 16 500 font (5,8 millió forint) körüli szintre emelkedne, ez pedig versenyképtelenné tenné a brit autóipart.

A meghallgatott szakértők szerint ráadásul egy 15 ezer fontba kerülő átlagos személyautón a jelenlegi kiélezett árversenyben mindössze 450 font körüli haszonkulcs realizálható, vagyis a WTO-szabályozás jelentette pótlólagos kereskedelmi költségek ezt a profitrést teljesen felemésztenék.

A jelentés kitér a vámadminisztráció potenciális költségeire is. A bizottságnak a Honda autógyár brit érdekeltségeinek szakértői elmondták, hogy a cég angliai üzeméhez hétpercenként érkeznek az uniós beszállítóktól származó részegységeket szállító kamionok, és a raktárakban mindössze egynapi termeléshez szükséges részegységkészlet van.

A Honda szakértői szerint, ha a kontinensről érkező részegység-behozatalt vámvizsgálatnak kell alávetni, a beszállítási folyamat ebből eredő minden negyedórányi késedelme 850 ezer font (300 millió forint) halmozott éves veszteséget okozna az üzemnek a tovagyűrűző fennakadások miatt.

A parlamenti bizottság mindezt összegezve felszólította a brit kormányt, hogy „még csak fontolóra se vegye” a megállapodás nélküli Brexit lehetőségét, és törekedjék a vámmentesség fenntartására az EU-val folytatott kereskedelemben.

A brit kormányt már a nemzetközi diplomácia is figyelmeztette az EU-val kötendő szabadkereskedelmi megállapodás elmaradásának veszélyeire. Japán londoni nagykövete, Curuoka Kodzsi, aki a minap a brit gazdaságban jelenlévő legnagyobb japán termelő és pénzügyi vállalatok vezetőinek társaságában tárgyalt Theresa May brit miniszterelnökkel a Downing Streeten, a megbeszélés utáni sajtótájékoztatóján kijelentette, ha a Nagy-Britanniában honos külföldi cégek működéséből „a továbbiakban nem származik nyereség”, akkor egyetlen magáncég sem tudja fenntartani működését a brit gazdaságban. Szavait érdemes fontolóra venni, hiszen a brit autógyártás felét japán cégek adják.

Erősen csökkent januárban a forgalomba állított új gépkocsik száma Nagy-Britanniában, jórészt a dízelüzemű autók iránti kereslet megcsappanása miatt.