Növelni kell a KFI-költségvetés mértékét

A kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) források mennyiben segítik elő a hazai kis- és középvállalatok versenyképességének növelését?

A kis- és középvállalkozások támogatására elérhető 2100 milliárd forintnyi uniós pénzeknek csak az ötödét teszik ki a KFI-források. Bár fontosak, nem ezekből kell megvalósítani a kapacitásbővítést vagy a gépvásárlást, a KFI-források felhasználásánál ugyanis a magas hozzáadott értékű újdonságtartalom a fő szempont, ezáltal válhatnak a vállalkozások, a kutatóintézetek és maguk a kutatók is versenyképesebbé. Mindezek együttes hatásától várhatjuk a kkv-szektor megerősödését, egyrészt a multinacionális vállalatokkal szemben, másrészt a hozzájuk hasonlóan kisebb cégekhez mérten a régióban.

Ágazati bontásban honnan érkeznek a legeredményesebb pályázók?

Az uniós források legnagyobb részét, 35 százalékát az egészségipari, gyógyászati, orvosi projektek nyerték el azokban a konstrukciókban, amelyeket az egészséges társadalom és jólét szakterülethez sorol az intelligens szakosodási stratégia. További egyenként 14-18 százalékos rész a fejlett jármű- és gépipari technológia, a fenntartható környezet és az agrárinnováció területén használható fel. A projektek szinte mindegyikében jelen vannak az infokommunikációs technológiák, ami a stratégia szerint horizontális célkitűzés.

A versenypályázati portfólióban eddig 750 milliárd forint sorsáról döntöttek. Hogyan oszlik meg ez az összeg a nyertesek között?

Eddig a támogatott projektek számát és az elnyert támogatások értékét tekintve is fej fej mellett haladnak a vállalatok és az egyéb kutatási helyek, azaz egyetemek, kutatóintézetek és nonprofit szervezetek. A kutatóhelyek és a vállalkozások két-kétezer projektre nyerték el az eddigi forrásokat, az ipari-egyetemi együttműködések ösztönzésére pedig 190 milliárd forintot fordítottunk.

A 2014–2020-as uniós ciklus alapjában véve a központi régió további fejlesztése helyett a vidék felzárkóztatását részesíti előnyben. Így van ez az innováció terén is?

Hasonló a helyzet. Noha az ország számos pontján vannak nemzetközi hírű tudományos és kutató-fejlesztő műhelyek, jó néhány esetben budapesti intézmények hoztak létre szervezeti egységet vidéken vagy fogtak össze helyi egyetemekkel, cégekkel, kutatóhelyekkel. Ha ez valódi, új intézményt és kutató-fejlesztő közösséget teremtő együttműködés a budapesti és vidéki szervezetek között, akkor az a strukturális alapok felzárkózást ösztönző céljai szerint támogatandó. De mivel a kutatási kapacitások jelentős része a központi régióban van, a konvergenciarégiók erősítése nem hozhatja magával Közép-Magyarország megtorpanását. Ezért biztosítottunk a Versenyképes Közép-Magyarország operatív programból és az NKFI Alapból tükörpályázatokkal forrást. Budapest és Pest megye pályázói mintegy 175 milliárd forintot nyertek el 2017 végéig.

Minek alapján rangsorolhatók az egyes régiók?

Az elnyert források terén Budapestet a tudásrégiókba tartozó megyék követik, mint Csongrád, Hajdú-Bihar, Baranya vagy Pest, ezek mind kutató-fejlesztő, egyetemi központokkal rendelkeznek. Utánuk az ipari központok következnek a sorban, így Borsod-Abaúj-Zemplén, Bács-Kiskun, Fejér és Győr-Moson-Sopron megye. A tavalyi év végéig 400 milliárd forintot nyertek el a Budapesten és Pest megyén kívüli projektek. A legtöbb támogatást elnyerő kutató- és tudásközvetítő szervezetek sorrendjében az élen vidéki egyetemek és kutatóhelyek állnak: 28,4 milliárd forint támogatással első a Debreceni Egyetem, de a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontja és a Pannon Egyetem is 10 és 22 milliárd forint közötti támogatást nyert el.

Min múlhat az egyetemi együttműködések sikere?

Elsősorban azon, hogy az ipari partnereket mennyiben sikerül igazi partnerré tenni, azaz beszálltak-e a projektbe olyan mértékű anyagi forrással, amely egyértelműen jelzi az elkötelezettségüket, és orientálják-e az alkalmazott kutatásokat úgy, hogy azok akár azonnal vagy egy-két éven belül közvetlenül hasznosíthatók legyenek az iparban. A BME például a Nokiával, a Siemensszel és a Richterrel működik együtt, amitől a gyógyszeripar és az energetika területére alkalmazott infokommunikációs módszerek kidolgozása, új közös infokommunikációs platformok és okostechnológiák kifejlesztése várható.

A teljes cikket a Világgazdaság szerdai számában olvashatja