A lakosság a legnagyobb energiafogyasztó, így az épületek korszerűsítése elengedhetetlen – mondta el a szakértő a Magyar Időknek.
Szalai azzal folytatta, hogy a kormány energiahatékonysági programjai külön-külön értékes és fontos kezdeményezések, intézkedések, ugyanakkor látszik az is, hogy a párhuzamosan futtatott rendszerek összekapcsolódás híján néha inkább akadályt és nem segítséget jelentenek. Kiemelte: leginkább azért, mert nincs átjárhatóság az egyes lakossági programok között.
Szalai úgy fogalmazott, hogy például az Otthon melege program adminisztrációja az évek során sokat egyszerűsödött, ám továbbra is visszatartó erő a bonyolult ügyintézés.
A MEHI ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: ahhoz, hogy ne öregedjen tovább az épületállomány, évi 80-100 ezer lakásnak kellene átesnie komplett energetikai felújításon. Ám ehhez is rugalmasabb rendszerre lenne szükség.
A léptékváltás egyfelől azért is lényeges, mert az elmúlt években növekedett az ország energiafelhasználása.
Három szektor felel a számok megugrásáért: az ipar, a közlekedés és a lakosság 21, 22 és 33 százalékos részesedéssel szerepel az ország összes végső energiafelhasználásában.
Megjegyezte: a 4,4 millió lakás kétharmada energetikailag elavult, tehát óriási potenciál rejlik ebben a területben: a lakosság által felhasznált energia 40-50 százaléka megtakarítható lenne. A lakosság körében a szemléletmód-változás még kezdeti szakaszban jár, ezért a legfontosabb az, hogy a kormányzat, a szakmai szervezetek és a közműszolgáltatók is tudatosítsák a fogyasztókban: a legolcsóbb energia az, amit nem fogyasztunk el – tette hozzá.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.