Körültekintőnek kell lennünk nyaraló-vásárlás előtt

Mi áll a tulajdoni lapon?

Arra mindig fokozattan figyelni kell, hogy a kiszemelt ingatlan

milyen övezeti besorolással, rendeltetés szerinti jelleggel szerepel az ingatlan-nyilvántartásban.

Amennyiben ugyanis a besorolás alapján nem lakóházról, hanem üdülőről, hétvégi házról, vagy gazdasági épületről van szó, az alaposan leszűkítheti mozgásterünket akár bővítés, akár hitelfelvétel esetén. A besorolás ugyanis egyaránt meghatározza a beépíthetőségi hányadot, és azt is, hogy a bankok a vételár mekkora hányadát hajlandóak kölcsön adni. Üdülőre, nyaralóra CSOK-ot sem lehet igénybe venni.

Miben más a biztosítás a sztenderd lakásbiztosításoktól?

Egy nyaralóban – főleg szezonon kívül – ritkábban fordulunk meg. Így ha valami probléma adódik, például betörnek, kipakolják a házat, az csak később derül ki. Egy csőtörés akár hetekig is áztathatja a falakat. Éppen ezért

a legtöbb biztosító a sztenderd lakásbiztosításokétól eltérő, szigorúbb feltételekkel köt csak biztosítást.

Érdemes alaposan tájékozódni, több ajánlatot is megfontolni és a részletekre is odafigyelve megkötni a biztosítási szerződést.

Tudjuk rendszeresen gondozni?

Hacsak nem akarunk rendszeresen lejárni, érdemes helyben megállapodni valakivel, aki gondját viseli a nyaralónknak. Ha kell, levágja a füvet

(nehogy a parlagfűirtás elmaradása miatt óvatlanul begyűjtsünk egy kiadósabb büntetést az önkormányzattól),

ha kell, intézkedik, vagy csak értesít bennünket, hogy teendőnk adódott. Társas üdülő esetén különösen fontos a jó viszony és a folyamatos kapcsolattartás a közös képviselővel.

Tisztában vagyunk a rendszeres költségekkel?

Saját nyaraló, üdülőház esetén jó előre érdemes körüljárni, hogy milyen állandó közmű- és egyéb szolgáltatási költségekkel kell számolnunk. Ettől még váratlan kiadásra is be kell állítani egy keretet –

attól ugyanis, hogy valami váratlan, még nem jelenti azt, hogy elkerülhető.

Társas üdülőkben annyival könnyebb a helyzetünk, hogy helyettünk a közös képviselő számol. A közös kert, partszakasz gondozása, a portaszolgálat, az őrzés-védelem húzóssá teheti egy ilyen ingatlan fenntartási költségeit, amit ráadásul a „reálisnál” többnek is érzünk, hiszen valójában csak az év töredékében tartózkodunk ott.

Kiadnánk a nyaralót?

Ha eleve kiadásra szánjuk, vagy csak átmenetileg kiadnánk az üdülőnket, célszerű felvenni a kapcsolatot egy helyi ingatlanügynökséggel. Ez megkímél bennünket a folyamatos lejárástól, és leveszi a vállunkról az üzemeltetéssel kapcsolatos terheket is.

Jelenleg az ingatlan üdültetési célú bérbeadásából származó bevétel rendkívül kedvezően adózik, de azért érdemes figyelni az adójogszabályok változását is.

Ahogy arra is fel kell készülni, hogy az önkormányzat az idegenforgalmi adó beszedése miatt rendszeresen ellenőrzi, hogy valójában hányan is tartózkodnak éppen az ingatlanban.

Hogyan rendezzük be?

Ha kizárólag magunknak és családunknak teremtünk második otthont, akkor persze elengedhetjük az ízlésünket és a fantáziánkat.. Ha azonban részben vagy egészben bérbeadásra rendezkedünk be, akkor

célszerű olyan ízléssel berendezni a nyaralót, hogy az minden próbát kiálljon.

Hasonlóan fontos a praktikumra helyezni a hangsúlyt – hogy minden elképzelhető helyzetre legyen megoldás, és minden látogató a felszabadult kikapcsolódásra tudjon koncentrálni.

+1

Mindenki másképp szeret pihenni:

aki belvárosi társasházból megy nyaralni, elképzelhető, hogy szeret füvet nyírni, növényekkel bíbelődni 

– mondja Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

„Aki viszont zöldövezeti családi házából utazik üdülni – teszi hozzá -, lehet, hogy éppen a kertészkedést szeretné kihagyni. Mielőtt vételi döntést hoznánk, a legfontosabb, hogy önmagunkban tisztázzuk: milyen nyaralásra és ebből kifolyólag milyen nyaralóra is vágyunk valójában” – folytatta az elemző.