Nem hozzák Magyarországra az érdemi munkát a multik, a hazai cégeknek kell lépniük

Hozzátette, egyre növekszik a különbség a Magyarországon működő külföldi vállalatok és a magyar kézben lévő cégek egy főre jutó hozzáadott értéke között. A külföldi nagy cégek a legnagyobb értéket képviselő munkafolyamatokat saját országukban tartják, és nem lehet kikényszeríteni, hogy másként tegyenek, hiszen akié az üzlet, az diktál.

Ahhoz, hogy minél több valóban magas hozzáadott értékű munka legyen Magyarországon, a hazai cégek növekedésére van szükség. A korlátlan növekedési lehetőséget pedig kizárólag a külpiac teremti meg.

Ezért szükség van arra, hogy növekedjen a hazai vállalkozások exportja, és sikeresen működjenek más országok piacain is. A szövetség elnöke szerint nem szabad a politikától és a kormánytól várni a külkereskedelmi üzleteket, annak csak az a feladata, hogy megnyissa a kapukat, és megteremtse a kedvező feltételeket.

A nyolcadik legvonzóbb befektetési helyszín Magyarország az amerikai Site Selection magazin listája szerint – hangsúlyozta dr. Pana Petra helyettes államtitkár a közgyűlés előtti előadásában.

A külgazdasági sikerek éve volt 2017: 100 milliárd eurót meghaladó áruexport, 8 százalékos export növekedés, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) 96 sikeres befektetési projektet zárt, és ezzel összesen 3,5 milliárd euró (jelen árfolyamon számolva 1116,5 milliárd forint) értékben, és 17 ezer új munkahelyet teremt

– összegezte a helyettes államtitkár a tavalyi év külgazdasági eredményeit. A HIPA jelenleg 132 aktív döntés előtti projektet kezel, amennyiben ezek létre is jönnek, az 25 ezer új munkahelyet és 8 milliárd eurót jelent Magyarországnak.

“Az előző kormányzati ciklusban az egyik legkiemelkedőbb trend, amit látunk, hogy Magyarország felkerült az akkumulátorgyártók térképére. A kormány arra törekszik, hogy a beruházási környezetet befektetőbaráttá tegye, ezzel tovább növekedjen az ország versenyképessége” – emelte ki a helyettes államtitkár.

Hozzátette, tovább szeretnék erősíteni a hazai vállalkozói szektort, hogy még jobban hozzá tudjanak járulni a hazai összteljesítményhez. A tavalyi 96 sikeres HIPA-projekt közül 18 magyar beruházást volt, ami azt jelenti, hogy a hazai piacon Magyarország a második legnagyobb beruházó. “Ez az eredmény azt is mutatja, hogy valóban kezd kinőni egy olyan vállalkozói réteg, amely már megüti a mi általunk kezelt, egyedi kormánydöntéssel odaadható készpénz-támogatásokhoz szükséges feltételeket” – hangsúlyozta dr. Pana Petra.