A piac már beárazta az elmúlt hetekben a pénteki OPEC-csúcs várható kimenetelét. Ennek ellenére az elemzők szerint nehéz pontosan előre jelezni a döntést az egyre feszültebb légkörben. Irán elutasítja azt az orosz elképzelést, amely szerint a napi kitermelést 1,5 millió hordóval kellene növelni. Moszkva szerint a magasabb olajár nem csökkentené a keresletet. Szakértők szerint viszont az sincs kizárva, hogy Oroszország és a szintén a termelés növelése mellett kiálló Szaúd-Arábia meghátrál, ha ugyanis a többiek beleegyezése nélkül növelik a termelést, azzal próbára tehetik az egyezség jövőjét.
Eközben Kína kilátásba helyezte, hogy vámokat vetne ki az Egyesült Államokból importált olajra, válaszul arra, hogy Donald Trump amerikai elnök 50 milliárd dollárnyi kínai terméket sújtana vámokkal.
A kisebb és átmeneti termelésnövekedés jó kompromisszumnak tűnik az OPEC-nek és a csatlakozott országoknak. Lehet, hogy már kora ősszel újra felülvizsgálhatják a részleteket. Bármilyen döntés lesz is, nem várható, hogy nagyot essen az olaj ára
– mondta a Világgazdaságnak Hosszú Ferenc, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója. A kényes piaci egyensúly miatt, ha a pillanatnyi szinten marad a termelés, drágulhat az olaj, sőt a tartalék kapacitások csökkenése miatt akkor is feljebb mehet a kurzus, ha többet termelnek. „A tartalék kapacitás azt jelenti, hogy például 30-90 napon belül a kitermelők mennyivel tudják növelni a kínálatot. Most ez 2-3 millió hordó körül jár, ami 1,5-2 millió hordóra csökkenhet.
Ebben az esetben egy olyan piaci problémára, mint a múlt heti líbiai fegyveres konfliktus, amely 250-300 ezer hordós kiesést eredményezett, már nem tudna kellő rugalmassággal reagálni a piac” – tette hozzá a befektetési igazgató. A hosszú távú határidőkre olcsóbb a kőolaj, mint az azonnali piacon.
A kőolaj piacán a pluszkapacitások az amerikai palaolaj-termelőktől jöhetnek, a befektetők ezt a később piacra kerülő palaolajat árazzák a távolabbi határidőkön
– fűzte hozzá Hosszú Ferenc.
„A fél- és egymillió hordós növelésből az egymilliós a valószínűbb. A növelést Venezuela, Irán és Irak ellenzi leginkább, mivel ők nem is nagyon tudnák növelni a kitermelésüket. Venezuelában elmaradtak a fejlesztések, Iránban a novembertől életbe lépő szankciók miatt csökkenhet majd a dollárért eladott olaj mennyisége. Az iraki síita kormányzat pedig szorosan együttműködik Teheránnal”
– mutatott rá Pletser Tamás, az Erste olajipari elemzője. Ha napi egymillió hordónál jobban nőne a kitermelés, akkor Pletser szerint a kőolaj öt-tíz dollárral is olcsóbb lehet, ha viszont maradna a kitermelési szint, akkor két-három dolláros drágulás is elképzelhető.
A teljes cikk a Világgazdaság keddi számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.