A károsultak alig két százalékának fizetnek

A fennállása legnagyobb sztrájkjára készülő Ryanair törölte tegnapi és mai Budapest–Barcelona, illetve két ma esti, Budapestről a Brüsszel melletti Charleroi-ra közlekedő járatát. Az ír diszkontcégnél zajló események kapcsán (az erről szóló írásunkat a 9. oldalon olvashatják) felmerül a kérdés, mit tehet a leállást elszenvedő utas.

Egy uniós rendelet szabályozza az utasok jogait járatkésések és járattörlések esetén

– válaszolt a Világgazdaságnak Bolyó Anikó, a légi utasok érdekérvényesítésével foglalkozó Flight Refund ügyvezetője. Fontos, hogy a szabályozás az Európából induló és az európai székhelyű légitársaságok járataira vonatkozik.

Kártérítésre van lehetőség, ha a légitársaság hibájából áll be nem várt esemény. Vis maior okok kárenyhítésre adnak lehetőséget

– mondta. Az előbbi akkor áll fenn, ha törlik a járatot, vagy több mint három órát késik műszaki vagy szervezési hiba miatt. Az utóbbiak közé az időjárási körülmények, a reptereken történő változások és a sztrájkok tartoznak.

Tehát a Ryanair dolgozóinak munkabeszüntetése kártérítésre nem, de kárenyhítésre már kötelezi a légitársaságot. „Ez azt jelenti, hogy biztosítania kell alternatív járatot, szállást, étkezést és transzfert is. Ha a felkínált járat nem felel meg az utasnak, a jegyárat vissza kell fizetnie” – sorolta Bolyó Anikó.

Ha azonban a fennakadás a légitársaságnak róható fel, megnyílik az út egy 250–600 euró közötti kártérítésre. Az összeg a távolság alapján változik: 1500 kilométer alatt 250 euró, 3500 kilométerig 400 euró, afelett pedig 600 euró. Nem kevés pénzről van szó, és az uniós statisztika azt mutatja, hogy az indokolt esetek alig két százalékában fizetnek a cégek az utasoknak.

A teljes cikket a Világgazdaság szerdai számában olvashatja