Két éven belül munkahelyet váltanának a fiatalok

A millenniumi generációba tartozó válaszadók mindössze 48 százaléka vélte úgy, hogy a vállalkozások céljai illeszkednek az ő elvárásaikhoz, ez az arány egy éve még 65 százalék volt. A cégvezetőkről alkotott kép is alaposan átalakult: míg tavaly a megkérdezettek 62 százaléka azt gondolta, hogy elkötelezettek a társadalom fejlesztésének támogatásában, addig idén már csak 47 százalék volt ezen a véleményen.

Az Y és Z generáció számára egy vállalkozás sikerét sokkal több tényező határozza meg, mint az üzleti teljesítménye.

A fiatal munkavállalók szerint

a cégeknek a munkahelyteremtésre, az innovációra, a munkavállalók életének és karrierjének kiteljesítésére, illetve a társadalomra és a környezetre gyakorolt pozitív hatásra is összpontosítaniuk kellene.

Ezzel szemben amikor arról kérdezték őket, hogy az a vállalat, ahol dolgoznak, mit tekint prioritásnak, a profittermelést, a hatékonyság növelését, illetve a termékek és szolgáltatások előállítását jelölték meg.

A kutatás egyik fontos megállapítása, hogy a milleniumi generációba tartozók 43 százaléka arra számít, hogy két éven belül munkahelyet vált, 28 százalékuk pedig úgy véli, öt évig marad jelenlegi helyén.

A mostani kutatásban mért 15 százalékpontos különbség a két csoport között annak fényében különösen elgondolkodtató, hogy egy éve még csak 7 százalékpont volt az eltérés, vagyis jóval többen terveznek rövidtávra jelenlegi munkahelyükön. Az új foglalkoztatási formák növekvő népszerűségét mutatja az is, hogy a két éven belül állást változtatók 62 százaléka teljesen reális forgatókönyvnek tartja azt, hogy nem hosszabb távra kötelezi el magát egy cég mellett, hanem részmunkaidőben, vagy éppen szabadúszóként dolgozik majd.

Mindezek fényében hogyan lehet mégis megtartani őket?

A kutatás során a fiatal munkavállalók

jelölték meg olyan kulcstényezőkként, amelyek javítják szemükben a munkahelyük megítélését. Tanulságos adat az is, hogy akik még legalább öt évig a jelenlegi állásukban maradnának, közülük 55 százalék jelezte, hogy sokat javult a rugalmasság munkahelyükön a három évvel ezelőtti állapothoz képest.

„Bár magabiztosnak, stabil értékítélettel rendelkezőnek tűnnek, az Y és Z generáció tagjai között meglepően sokan vannak, akik úgy érzik, nem készültek fel a digitális gazdaság kívánalmaira. A megkérdezettek kevesebb, mint 40 százaléka véli úgy, hogy rendelkezik azokkal a képességekkel, amelyek ahhoz szükségesek, hogy sikeresek legyenek az Ipar 4.0 megoldások széleskörű elterjedése után is. Fontos az is, hogy nem csupán technológiai tudásra vágynak, hanem az úgynevezett „soft skillek” elsajátításához is igénylik a segítséget, mint például a kommunikációs készségek, önbizalom növelése. Ennek megfelelően a vállalkozások egy része már odafigyel ezekre a tényezőkre is, az Y generáció 36, míg a Z generáció 42 százaléka jelezte, hogy munkaadóik támogatták őket abban, hogy megértsék az Ipar 4.0-val járó változásokat, és felkészüljenek azokra” – mondta el Csépai Martin, a Deloitte HR tanácsadási üzletágának igazgatója.

A kutatásról

A Deloitte Millennial Survey kutatás során 36 országban 10455, 1983 és 1994 között született, diplomás, teljes munkaidőben, a versenyszférában dolgozott munkavállalókat kérdeztek meg. A Z generáció tagjai közül 6 országban 1844 válaszadót kérdeztek meg, akik 1995 és 1999 születettek, és mostanában szereztek diplomát, vagy még most is tanulnak annak megszerzéséért.