Rákaptunk az éttermekre

Változatlanul a vendéglátásban a legalacsonyabbak a bérek és a legmagasabb az üres álláshelyek aránya,

miközben a vállalkozások bruttó árbevétele az utóbbi években 6, tavaly már 7 százalékkal emelkedett. A két lépcsőben bevezetett áfakulcscsökkentés a vállalkozások többségének lehetővé tette, hogy fejlesszen, beruházásokat indítson, és emelje a fizetéseket, de további eredményeket csak az áfakulcsok egységesítése, a kedvezményes, 5 százalékos sáv kiterjesztése hozhatna – derül ki a Magyar Vendéglátók Ipartestülete által közzétett jelentésből.

Az összeállítást jegyző Zerényi Károly szakértő rámutatott: míg két éve az előző évihez képest 17,6 százalékkal csökkent, tavaly 33,5 százalékkal nőtt, folyó áron 69,4 milliárd forintot tett ki a beruházások értéke a szálláshely-szolgáltatásban és a vendéglátásban. A munkahelyi vendéglátás árbevétele 9,1 százalékkal, a kereskedelmié 6,8 százalékkal nőtt tavaly, így a szektor teljes forgalma 7 százalékkal bővült.

A forgalom 89 százalékát a kereskedelmi vendéglátás adja, árbevétele 952 milliárdot tett ki a szektor 1072 milliárdjából.

A vendéglátóhelyek összesített változatlan áras forgalma már két éve, majd tavaly is meghaladta a 2001-es értéket. Jól látható, hogy a változatlan áras vendéglátóhelyi forgalom 2008-tól kezdődően folyamatosan elmaradt a 2001-es szinthez képest, a felívelő trend igazából 2014-ben kezdődött. Megjegyzendő – olvasható az összeállításban –, hogy a vendéglátás ágazat fogyasztói árindexe 2001–2017 között 241,1 százalékos volt, miközben a nemzetgazdaság egészét tekintve ennél alacsonyabb, 181,7 százalékos változás történt. A vendéglátásban a fogyasztói árak 2017-ben 3,4 százalékkal emelkedtek az előző évhez viszonyítva, ami meghaladta az átlagos fogyasztói árindexet.

A teljes cikk a Világgazdaság keddi számában olvasható