A nagy magyar cégek kicsik ahhoz, hogy felvásárolják őket

A 90-es években indult, mára több milliárdos forgalmúra nőtt magyar cégeknél fel sem vetődik a tőkén keresztüli finanszírozás lehetősége, amely lehetővé tenné, hogy egy külső befektető segítségével tőkét bevonva elinduljanak a külföldi terjeszkedés útján

– mondta Simonyi Tamás a KPMG szenior igazgatója az Internet Hungary befektetői kerekasztal beszélgetésén. Ehhez az ugráshoz a KPMG partnere szerint hiányzik az ambíció, ami oda vezetett, hogy Magyarországon a multikon kívül alig van olyan vállalkozás, amely exportra termel, ez pedig gátat szab a cégek növekedésének.

Ez az egyik oka annak, hogy nincs ma Magyarországon annyi sikeres cégértékesítési tranzakció, amennyi lehetne, mert a befektetők olyan cégeket keresnek, amelynek konszolidálásával érdemben tudják növelni piaci részesedésüket az adott piacon

– mondta a KPMG igazgatója.

Pedig a résztvevők egyetértettek abban, hogy a piaci viszonyok kedveznek a cégfelvásárlásoknak, a vevői oldalon van tőke, olcsó a külső forrás, tehát nagy az érdeklődés, a célpontok pedig jó éveket tudnak maguk mögött, és ma még jók a növekedési kilátások is. Simonyi Tamás szerint probléma nem teljesen ország specifikus, hiszen az egész régió alulárazott, és kicsik a célpontként szóba jövő vállalatok. Így lehetséges, hogy az egész 90-100 millió fős régió felvásárlási piaca nem éri el a 8 milliós Ausztriáét, és fényévekkel van lemaradva a német piactól. Magyarországon a 10-15 millió eurós üzlet nevezhető szokványos méretnek, a 30 millió eurós tranzakció már nagynak számít, 100 millió felett pedig már a célpont jellemzően valamilyen államhoz közel álló vállalat. Eközben Ausztriában a 60, Németországban pedig a 200 milliós felvásárlások családi vállalkozások között köttetnek.

Az idősebb magyar vállalkozók jelentős része nem kifejezetten növekedéspárti, nem ambicionálja a határokon túli terjeszkedést, és üzleti értelemben sokszor nem látnak messzebb az ország határainál

– hívta fel a figyelmet Simó György, a Day One kockázati tőke társaság alapító partnere. Simó szerint a kisebb, fiatalabb technológiai vállalkozásoknál ez nem okoz gondot. A Day One egyébként is olyan startup cégekbe fektet, akik eleve a világpiacot célozzák meg termékeikkel vagy szolgáltatásaikkal. Ők az első perctől kezdve arra készülnek, hogy megtalálják a befektetőjüket.

Török József a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. igazgatója szerint az idősebb magyar cégvezetőket gyakran önállóságuk elvesztése tartja vissza attól, hogy szakmai vagy pénzügyi befektetőt engedjenek be a cégbe. Az alapkezelő praxisában több olyan sikertelen tranzakció is volt, amely nem az áron, hanem a szavazati jogok átadásának kérdésén futott zátonyra.

Gondot jelent az is, hogy Magyarországon nem alakult ki információ felhasználás kultúrája

– mondta Szalai Tamás a CEE Equity Partners befektetési igazgatója. A tulajdonosok nem osztják meg a potenciális vevőkkel azt a tudást, ami pedig értékkel bír, azt pedig kifejezetten elhallgatják, ami szerintük feszültség forrásai lennének, így például az adóelkerülési technikákat. Emiatt egy magyar tranzakció átfutási ideje 4-6 hónap, míg ugyanez a deal a fejlett országokban 2-3 hónap alatt lezárul.