A foglalkoztatás területén a korábban becsültnél is súlyosabb következményei lesznek az autópari korszakváltásnak, mivel
a belső égésű motorral szerelt járművek munkaerő-szükséglete lényegesen magasabb az elektromos hajtású modellekénél
– állapítja meg az FTI Consulting tanácsadó cég az európai autógyártói szövetség (ACEA) számára készített elemzésében.
A váltásra a felkészülést a gazdaságukat alapvetően a járműiparra építő országokban már most meg kell kezdeni – hangsúlyozzák. Példaként Európa vezető autógyártó államát, Németországot említik, ahol az ágazatban dolgozó 620 ezer embernek az 58 százaléka kezdhet magának új munkát keresni, ennyien függenek ugyanis a hagyományos motorgyártástól. Szakértők szerint a sokkal kevesebb részegységből felépülő hajtáslánc,
az alkatrészgyártás és a szervizelés összességében 60 százalékkal kevesebb embernek adhat majd munkát a következő évtized közepétől.
A negatív hatás elsősorban a nagy autógyártó régiókat, a beszállítók közül a kis- és középvállalkozói szektort – a németeknél minden ötödik autóipari munkás ott áll alkalmazásban –, valamint az alacsony képzettségű dolgozókat, betanított munkásokat érinti a legsúlyosabban. A hagyományos alkatrész-beszállítók mai megrendeléseinek mintegy 38 százaléka eshet ki, míg az utángyártott alkatrészek készítői 17 százalék körüli igénycsökkenéssel kalkulálhatnak amiatt, hogy a villanyautó feleannyi részegységből épül fel.
A szervizekben malmozhatnak a dolgozók:
a UBS összehasonlítása szerint amíg egy sorozatgyártott Chevy Volt villanyautónak 240 ezer kilométerenként (vagy ötévente) kell kötelezően felkeresnie a szerelőműhelyt, addig egy VW Golfnak 16 ezer kilométerenként – leszámítva persze a kopó alkatrészek és szűrők aktuális cseréjét. A villanyautók fékrendszere is sokkal tartósabb.
A hibrid hajtású járművek gyártásának gazdaságossága hamar megkérdőjeleződik, ezek ugyanis a benzinmotorosoknál is több alkatrészből állnak, és összeszerelésük is élőmunka-igényesebb.
Az akkumulátorok gyártása sem oldja meg az iparág foglalkoztatási problémáit, az ugyanis a munkaerő-fölöslegnek csak a töredékét szívja fel – ha az alacsony költséggel dolgozó távol-keleti országokból való importálás helyett Európa is gigafactoryk építésébe kezd. Ráadásul a villanyautó-gyártás más jellegű és magasabb szintű felkészültséget igényel, emiatt az „egyszerű melósok” ebből az iparágból is kikopnak.
Az átmenet kockázatai közé sorolják, hogy
az új technológiák kifejlesztésének és a gyártás beindításának irdatlan költségei olyan áremelkedést okoznak az autópiacon, amely erősen visszaveti a keresletet, ezáltal felgyorsítva a leépítéseket.
A drágább, de jelentősen megnövelt hatótávolságú gépkocsikat viszont olcsóbban lehet üzemeltetni, a megtakarított pénz más területen való elköltésével munkahelyeket lehet teremteni, ami pozitív hatás.
A teljes cikket a Világgazdaság szerdai számában olvashatja
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.