Bővítenének a kis cégek, de alig találnak dolgozót

A kutatás egyik legérdekesebb adata, hogy nem feltétlenül azok a cégek terveznek jelentősebb létszámfejlesztést, amelyek munkaerőhiányról számolnak be.

A megkérdezett vállalkozások csaknem fele tervez létszámbővítést, ennek forrása azonban sokszor bizonytalannak tűnik.

Sok nyitott pozíció hosszú hónapokon át nyitott marad – a vállalatvezetők a minőségi munkaerő megtalálását tartják a legnehezebb feladatnak.

A cégek fele létszámbővítésre készül

Amikor arról kérdezték őket, hogy küzdenek-e munkaerőhiánnyal a cégek, akkor a családi vállalkozások 47 százaléka mondja azt, hogy kis mértékű (44 százalék) vagy jelentős (3 százalék) létszámhiánnyal küzd. A munkaerőhiányt jellemzően hosszabbított munkaidővel, túlórákkal, szabadidőben vagy hétvégén történő munkavégzéssel próbálják ellensúlyozni, és hozzáteszik, hogy rendkívül nehéz a helyzetük, mert egy kisebb családi cég esetében nincs kinek kiszervezni a munkát.

Létszámbővítésre emiatt a családi vállalkozások több mint fele (64 százalék) készül a következő 5 évben, de csökkenésre, a cég létszámbeli karcsúsodására egyikük sem számít.

A nem családi vállalkozások náluk is jelentősebb mértékű munkaerőhiánnyal küzdenek. 20 százalékuk jelentős, 35 százalékuk pedig kis mértékű hiányról számol be.

A szükséges munkák elvégzését hosszabb vállalási, teljesítési határidőkkel, illetve bizonyos munkák outsource-olásával taktikázzák ki, de a saját munkaerő túlhajszolásától inkább tartózkodnak, mivel vannak más eszközök, amellyel a kapacitáshiány első körben kezelhető – szemben a családi vállalkozások kiszolgáltatott helyzetével.

Ezen cégek 40 százaléka számol a következő öt évben létszámbővüléssel, csökkenésre pedig csak alig 5 százalékuk gondol.

Outsourcing – átmenetileg?

Míg a családi vállalkozások inkább fizikai (42 százalék) vagy szellemi (44 százalék) munkakör létesítésében gondolkodnak, addig a nem családi vállalkozások átmeneti jelleggel szeretnének munkaerőt kölcsönözni (40 százalék), munkát és feladatot kiszervezni (39 százalék) és bizonyos munkaköröket gépesített megoldásokkal helyettesítenének (29 százalék).

Míg a nagyobb árbevételű cégeknél alig jellemző, hogy átmeneti jelleggel kölcsönöznek munkaerőt (12 százalék), a kisebb árbevételű kkv-k 37 százaléka tervezi, hogy egyes munkákat kiszervez vagy hogy egyes pozíciókat átmeneti jelleggel tölt csak be.

A kkv-k mindegyikére igaz, hogy a legnagyobb igény a minőségi szellemi és fizikai munkaerő megtalálására van, ezt a feladatot a cégvezetők „nagyon nehéz”-ként aposztrofálják.

Sok cégnél sürgető kérdés a vezetőváltás

A tulajdonos- és vezetőváltásban leginkább érintett szegmens a családi kkv-ké. A jól menő családi vállalkozások 31 százaléka gondolja úgy, hogy cégénél 5-10 éven belül változás lehet a tulajdonosi körben, 36 százalékuk pedig vezetőváltással is számol.

Jellemzően nem értékesíteni, hanem családtagnak vagy rokonnak szeretnék átadni (66 százalék) a cég vezetését,

de a tapasztalat azt mutatja, hogy az egyenes generációváltás a külföldön tanuló fiatalok nagy száma okán nem mindig tud zökkenőmentesen megvalósulni, előfordul, hogy a következő generáció nem jön haza vagy más területen helyezkedik el.

A nem családi vállalkozások ebben a kérdésben kevésbé érintettek, csak 16-19 százalékuk számol 5-10 éven belül tulajdonos- illetve vezetőváltással. Ők a cég egyik munkatársában vagy külső személyben látják cégük új igazgatóját vagy tulajdonosát.