Csúszó projektek

A kötelező áramátvételre (KÁT) jogosult nap­erő­­­műprojektek kéthar­madának van jóváhagyott hos­szab­bítási kérelme vagy folyamatban lévő hosszabbítása a 2019. január 21-i adatok szerint – válaszolt a Világgazdaság kérdésére a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH). A jogszabály szerint azok a megújuló energiát vagy hulladékot hasznosító társaságok kérhették későbbi időpontra áramtermelésük megkezdését 2018. december 20-ig, amelyek a kötelező áramátvételi jogosultságot 2016. január 1-je után kérelmezték. Mivel ez volt az utolsó olyan év, amikor még KÁT-engedélyért lehetett folyamodni – azóta csak a KÁT-nál szigorúbb Metár választható –, 2016 végén hatalmas KÁT-kérelem-boom árasztotta el a hivatalt.

A MEKH válasza szerint csak olyan társaság kaphatott halasztási lehetőséget, amelyet akkorra már vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánítottak, vagy megfelelt négy feltételnek: a kérelmező igazolta a beruházás helyszínéül szolgáló terület feletti rendelkezés jogát, igazolta, hogy a rendelkezésére állnak a beruházás finanszírozásához szükséges források, megvannak a hálózati csatlakozási szerződései is, és megnyitotta az elektronikus építési naplóját.

Újabb szűrőként 2018. december 18-án megjelent egy kormányrendelet, amely 2018. december 21-től szigorította meg az új hosszabbítási kérelmek feltételeit. Ekkortól már nem kérhető a KÁT-megállapítással, illetve -módosítással kapcsolatos eljárások szüneteltetése sem. Ezek a módosítások nem érintik a 2018. december 21. előtt benyújtott kérelmeket, de december 21-től ezek szüneteltetését sem lehetett kérni. A Metár-jogosultságok megvalósítási határideje eleve nem hosszabbítható meg. A halasztásdömping hatása nem most zúdul a piacra, bőven van köztük olyan, amelyet már 2017-ben meg kellett volna valósítani.

A halasztások nem vezethetők vissza egyetlen, nagy súlyú tényezőre a Manap Iparági Egyesület elnöke szerint. Szolnoki Ádám a Világgazdaságnak három, egymás mellett érvényesülő okot emelt ki.