Így nem megy rá a gatyája a fűtésre

Fenntarthatóság szempontjából és gazdasági okokat is szem előtt tartva akkor járunk a legjobban, ha kombináljuk a megújuló és a fosszilis tüzelő- és fűtőértékkel rendelkező anyagokat. A hagyományos és a megújuló anyagok együttes használata esetén ugyanis kevésbé válunk kiszolgáltatottá az egyes szolgáltatóktól, miközben rezsiköltségünket is csökkenteni tudjuk. A legnagyobb hatékonyságot akkor érhetjük el, ha otthonunk kialakítása során a „közel nulla energiaigényű” energetikai osztályok elérésére törekszünk, tehát ingatlanunkat többek között

megfelelően hőszigeteljük,

mert ebben az esetben például fal- és mennyezetfűtésnél elegendő 24-25 fokos vizet keringtetni a rendszerben, amelyet napkollektorral kiegészítve már biztosítani tudjuk a megfelelő hőérzetet. Egy ilyen beruházásnál a legfontosabb a megfelelő tervezéssel kezdeni, és bár hosszabb távon térül meg a költsége, az előnyök magukért beszélnek.

Bár a tudatos fűtési megoldások elterjedése egy hosszú folyamat, azért az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakultak a hazai fűtési szokások.

A gázkonvektoros fűtés továbbra is az egyik legelterjedtebb módszer,

az energiahatékony fűtőtestek segítségével azonban egyre többen használják az áramot, ugyanakkor továbbra is gyakran telnek meg fűtőanyagokkal a kazánok és a cserépkályhák is. De vajon melyik a legjobb megoldás? A szilárd tüzelésű kazánok hatalmas előnye például, hogy többféle tüzelőanyaggal is üzemeltethetjük azokat, hiszen a fát, a brikettet és a szenet is el tudják égetni, hogy hőt állítsanak elő belőle. Természetesen ezen anyagok fűtőértéke között vannak eltérések. A fával történő tüzelés esetén például gondosan meg kell válogatnunk a beszerzendő anyagot, ugyanis minél nagyobb a víztartalma, annál kevésbé fűt hatékonyan.