A CHB régi törekvése, hogy a magyar kultúrát nemzetközi összefüggésekbe ágyazva mutassa be Németország globális kisugárzású művészeti központként számon tartott fővárosában. Ennek a felfogásnak a révén a CHB neo-bauhaus stílusú belvárosi épülete teljesen megtelt csütörtök este, amikor a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) Animáció tanszékén készült alkotásokból összeállított válogatást vetítették a Berlini független filmes buli (The Berlin Indie Film Party) elnevezésű rendezvényen.
A CHB a legnagyobb berlini angol nyelvű kulturális magazin, az Exberliner, a Berlinaléval párhuzamosan futó Kritikusok hete (Woche der Kritik) és a város több mint 50 filmfesztiválját összefogó fórum, a FESTIWELT közreműködésével szervezte meg a nagy sikerű estet.
A siker titka az lehet, hogy olyan rendezvényekhez kapcsolódunk, amelyek fontosak a városnak és megmozgatják az embereket, és ha ezeknek a keretében tudunk olyan programokat nyújtani, amelyek relevánsak, izgalmasak, de mégis másmilyenek, mint a nagy helyszíneken zajlók, akkor működhet a dolog
– mondta a közmédiának Nagy Márta, a CHB igazgatója.
A MOME válogatásában nyolc rövid animáció és digitális rajzanimáció szerepelt, mások mellett Zénó Mira, Mákó Borbála és Buda Flóra Anna alkotásai. Valamennyi a magyar animáció fiatal nemzedékét képviseli. Bemutatkozásukhoz az adta az apropót, hogy a Berlinale rövidfilmes versenyprogramjába – amelybe világszerte négyezernél is több alkotással pályáztak – bejutott két magyar munka is, Buda Flóra Anna Entropia és Tóth Luca Lidérc úr című animációja.
Nemcsak a Berlinalén, hanem több más nagy szemlén, például Cannes-ban is „szeretik a magyar animációt, ami nem a véletlen műve, hanem az utóbbi évek munkájának az eredménye” – mondta Fülöp József, a MOME rektora, a diplomamunkaként készült Entropia egyik producere. Hozzátette,
a Berlinalén nagyon sok fesztiváligazgató és programszervező nézi a filmeket, így az itt megjelenő munkák útja az újabb fesztiválokhoz szinte ki van kövezve.
A MOME válogatásában többnyire nők alkotásai szerepelnek, ami a Berlinaléhoz kapcsolódó CHB-s programsorozat másik fő jellemzője. Dieter Kosslick, a fesztivál igazgatója a napokban arról beszélt, hogy „a film jövője női, és mi is éppen erre fókuszáltunk, pedig nem is tudtuk, hogy ezt mondja majd” – jegyezte meg Nagy Márta.
A CHB egy további rendezvényének ötletét az adta, hogy digitálisan felújított változatban tért vissza a Berlinaléra Mészáros Márta Örökbefogadás című filmje, amellyel a rendező 1975-ben első nőként és első magyarként elnyerte a fesztivál fődíját, az Arany Medvét.
A CHB-ban a világpremier alkalmából a Kossuth-díjas művész két másik, szintén felújított filmjét – Ők ketten, Napló gyermekeimnek – mutatták be, valamint pódiumbeszélgetést szerveztek a rendező és az egyik leghíresebb német színésznő, Hanna Schygulla részvételével.
Ez a program „ugyancsak rengeteg látogatót vonzott, voltak, akik délután kettőtől este kilencig csodálták Mészáros Márta filmjeit, és a rendező és Hanna Schygulla beszélgetését” – mondta az intézet igazgatója, kiemelve:
nagyon nagy élmény látni, hogy ilyen sokan érdeklődnek a magyar és a német filmművészet iránt.
A CHB számos szakmai rendezvénynek is otthont ad a Berlinale alatt. Így az intézetben tartotta éves találkozóját és műhelyprogramját az Európai Női Audiovizuális Hálózat (European Women's Audiovisual Network – EWA). A téma a női filmrendezés volt, a résztvevők között magyar alkotók is voltak.
Nagy Márta elmondta, hogy a Magyar Nemzeti Filmalappal produceri fórumot is szerveztek, amelyen magyar és georgiai szakemberek tárgyaltak projektjeikről és az együttműködés lehetőségeiről.
A vasárnapig tartó 69. Berlinalén 74 országból 400 filmet mutatnak be. A német főváros filmfesztiválja a cannes-i és a velencei mellett a legjelentősebb az A-kategóriás nemzetközi szemlék sorában.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.