Nem látni, ki lehetne a magyar Morgan Stanley

Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója szerint a magyar gazdaság olyan erősen szétszakadt, hogy az átlag praktikusan nem létezik: vannak a nagy külföldi multik, és a nagyon alacsony termelékenységű hazai vállalatok. A viszonylag alacsony bérre épülő gazdaságpolitika, az alacsony termelékenység miatti munkaerőhiány olyan béremeléshez vezetett, amely a legalacsonyabb termelékenységű cégeket ki fogja rostálni.

Paradigmaváltás kezdődött el, ez még tartani fog egy ideig.

Regős Gábor, a Századvég vezető kutatója szerint probléma, hogy a külföldi vállalat nagyon jól el van látva tőkével, míg a hazai kis cégek próbálnak túlélni, az egy ügyvezetőnek kellene mindenhez értenie.

Pogátsa Zoltán, a Nyugat-Magyarországi Egyetem docense szerint többet kellene költeni oktatásra, a képzetlenség a munkaerőhiány legnagyobb akadálya. Probléma, hogy sem a nagyvállalat, sem a kisvállalat esetén nem tudjuk igazából, hogy mennyi a hozzáadott értéke a cégnek,

a hivatalos számok nem tükrözik a valóságot, így a termelékenység megítélése sem egyértelmű.

„Ha egy magyar cég be tud kerülni egy beszállítói rendszerbe, már önmagában az nagy dolog” – mondta Palócz Éva, hozzátéve, ma sem látunk olyan csírákat, amiből bárhol egy piacvezető cég nőne ki. Nincs meg itthon az az erő, amely egy középvállalatból nagyvállalatot, egy piacvezető céget csinálna.

Pogátsa szerint szerencsés, hogy olyan autóipari cégek vannak jelen nálunk, melyek kihívók a technológiai átalakulás terén. De például a VW bejelentette, hogy az e-autóit Németországban fogja gyártani, a fosszilist pedig keletre szervezik ki. Fennáll a veszélye, hogy hamar ismét periférikus helyzetbe kerülhetünk – figyelmeztetett.

A rendszerváltás óta minden kormány a külföldi multicégek beinvitálására fókuszált a kkv-k helyzetbe hozása helyett.

Ezzel elvesztegettünk harminc évet, Kínában ezalatt lezajlott egy gazdasági csoda, mi meg stagnáltunk. Korábban a tőke hiánya, ma már a humántőke és az oktatás jelent problémát Pogátsa szerint.

Valamit kezdeni kell a problémákkal, de nincs egyetlen gyógyszer, amely minden vállalatra ráhúzható. Nyilván lesznek, amelyek elhullanak, de tenni kell azért, hogy minél kevesebb ilyen legyen – érvelt Regős Gábor. Amit fejleszteni lehet, az a felsőoktatás, a magasabb hozzáadott érték abból lesz.

Nagyon szűk a hazai tulajdonú vállalkozások összmérete, összértékük, kisebb mint a Mol vagy az OTP tőzsdei értéke – érzékeltette a hazai helyzetet Pogátsa, aki szerint még bőven vannak tartalékok a munkaerőpiacon. Béreket kell emelni, ha aggódunk a nyugdíjrendszer miatt.

Palócz Éva szerint folytatódhat az elvándorlás, ebben még van kockázat. Jól hangzanak a kormányzati programok, de alulról-felülről szűk lesz a mezsgye, kevés gyerek fog születni emiatt.

A termelékenység alacsony, csupán kétharmada az európai átlagnak. Ha ezt 8-10 százalékponttal növelni tudnánk, már nem lenne munkaerőhiány.

Pogátsa Zoltán egy hasonló, lengyel demográfiai ösztönzőprogram tapasztalatait ismertetve elmondta, annak hatására nem a belföldi, hanem a Nyugat-Európában élő lengyel nők termékenysége ugrott meg, ami szintén azt bizonyítja, hogy egyszeri célzott támogatással nem lehet elősegíteni a születésszámot, ehhez béremelés, az oktatás fejlesztése, rendszerszintű beruházások kellenek.