A fosszilis tüzelőanyagokkal való teljes szakítás érdekében Európa nem támaszkodhat kizárólag a megújulókra – mutat rá elemzésében Garbai László, a Budapesti Műszaki Egyetem tanára, aki elemzését két munkatársával készítette, és részben David J. C. MacKay cambridge-i professzor tanulmányára alapozta.
Bár e tanulmány Magyarországgal nem foglalkozott, módszertanát Garbai László csapata a hazai körülményekre is alkalmazta. Megállapításuk szerint
a tervezett két új, együtt 2400 megawatt teljesítményű paksi atomblokk sem helyettesíthető kizárólag megújulókkal, vagyis a néhány év múlva kieső egységek helyett újakat kell építeni.
Kimutatták, hogy ha annyi áramot szeretnénk, amennyit a két új atomblokk adhat, ahhoz három-négyezer négyzetkilométeren (egy Tolna megyényi területen) kellene szélerőművet telepíteni, biomassza-alapú pótlás esetén 9600 négyzetkilométert kellene beültetni energianövénnyel, fatüzeléshez pedig évente ki kellene vágni a teljes hazai faállományt.
A naperőmű télen a nyári árammenyiségnek csak a 15 százalékát adja, a hozzá szükséges érdemi áramtárolási lehetőség pedig nem áll rendelkezésre. Az ország egynapi áramigénye vagy négy-öt millió e-autó akkumulátorában, vagy egy 20 négyzetkilométer területű, tíz méter mély szivattyús-tározós erőműben spájzolható be.
A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.