Újabb pletyka tartja lázban a 4iG és a Telekom befektetőit

Kitart a felvásárlási pletyka a Magyar Telekommal kapcsolatban, ezúttal azonban arról terjednek a hírek a piacon, hogy a távközlési társaság leányáért, a T-Systems-ért jelentkezett be egy hazai kérő, aki vélhetően a 4iG lehet. A Világgazdaság megkereste az érintett társaságokat, a Magyar Telekom megismételte azt, amit Rékasi Tibor, a Magyar Telekom vezérigazgatója a lapunkban hétfőn megjelent interjúban mondott, vagyis hogy „nem kommentálnak piaci pletykákat.”

A 4iG-tól is hasonló válasz érkezett, mint fogalmaztak:

a társaság a tőkepiaci szabályozásnak megfelelően, rendszeres és teljes körű tájékoztatást biztosít a befektetői számára.

A Világgazdaság kérdései kivétel nélkül a szabályozott tájékoztatás körébe tartoznak. A hatályos jogszabályok értelmében a 4iG Nyrt. menedzsmentje nem kommentálhat piaci pletykákat.”

A piacon azonban sokan tényként kezelik, hogy a megállapodás már létre is jött. A T-Systems illene a 4iG portfóliójába, ráadásul nem titok, hogy utóbbi társaság ambiciózus terjeszkedést tervez a távközlési piacon. Más kérdés, hogy a 4iG méretéből adódóan önerőből feltudná-e vásárolni a Telekom-leányt. A pletykákat az is táplálja, hogy a T-Systems vezérigazgató helyettese 2017 novemberében az a Bódi Gábor lett, aki korábban több fontos állami vagy államhoz köthető cégnél volt vezető tisztségben, miközben a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke majd a Miniszterelnökség infokommunikáció összehangolásáért felelős helyettes államtitkára is volt.

Azt még tavaly is hallani lehetett politikusi körökből, hogy az állam nem mondott le egy nemzeti mobilszolgáltató felállításáról, ezt pedig legegyszerűbben akvizícióval lehetne megvalósítani.

Így került a képbe a Telenor, a Vodafone és a Telekom is. Egy ideig még arról is spekuláltak, hogy az Opus-Konzum csoportnak a NordTelekom lesz az újabb akvizíciós célpontja, és végül ezen a tőzsdei cégen keresztül kel életre a magyar szolgáltató. Tavaly tavasszal, amikor a Telenort felvásárolta a cseh érdekeltségű PPF csoport a piacon mindenki a háttérszálakat kereste Mészáros Lőrinc és a csehek között, és meg volt győződve arról, hogy a cég előbb-utóbb a magyar üzletember érdekeltségébe kerül.

A figyelem azonban lassan a 4iG informatikai cégre terelődött. Azt is pozitív hírként értékelte a piac, hogy idén március 18-tól Jászai Gellért, a Konzum elnök-vezérigazgatója, az Opus igazgatótanácsának tagja vette át a társaság vezérigazgatói tisztségét. Ebből ugyanis azt szűrték le a spekulánsok, hogy biztosan valami nagy dologra készül a társaság.

Ráadásul Jászai korábban nemegyszer nyilatkozott arról, hogy a cégcsoport elődleges célja stratégiai pozíciók kiépítése az informatikai-telekommunikációs szektorban.

Mindezt táplálta, hogy több kormányzati megbízást nyert el a cég közvetve vagy közvetlenül közbeszerzési eljárások során.

Az árfolyam – jelentős forgalomban, és néha rendkívüli volatilitás mellett – töretlenül emelkedik, kedden délután 4305 forinton forogtak a papírok, ami azt jelenti, hogy idén több mint 172 százalékkal drágultak a részvények, az éves mérleg 1743 százalékos pluszt mutat.

A 4iG tavaly 102,8 millió forint adózás utáni nyereséget termelt az előző évi 452 millió forint veszteség után. Az IFRS szerinti konszolidált értékesítési bevétel 14 milliárd forint volt, ami 17,2 százalékos csökkenést mutat éves összevetésben. Ez azonban egyszeri tételekkel magyarázható, részben a Microsoft partnerség megszűnésével, illetve azzal, hogy az elnyert megrendelések eredményei később mutatkoznak. A 4iG EBITDA-soron 842 millió forintot jelentett, ami több mint háromszorosa a 2017-ben elértnek.

A társaság tőzsdei kapitalizációja a tegnapi 4310 forintos árfolyamon 84,3 milliárd forint.

A Telekom árfolyama hosszú ideig állandó nyomás alatt volt a szűkös osztalék miatt, majd tavaly év végén 400 forint környékén álló kurzus kilőtt arra a hírre, mely szerint valaki kivásárolni készül a magyar társaságot a német anyavállalattól, a Deutsche Telekomtól. A pletyka azóta is kitart, hiszen az árfolyam 460 és 470 forint környékén stabilizálódott úgy, hogy az osztalékpolitikában érdemi változás nem történt.

A T-Systems a Magyar Telekom könyveiben 42 milliárd forintos értéken szerepelt 2018 végén, míg egy évvel korábban még 32,5 milliárdot ért a cég. A T-Systems árbevétele az utóbbi három évben átlagosan 26 százalékkal emelkedett.

Nem biztos, hogy teljesen jogszerű a két érintett társaság kommunikációja – mondta lapunknak Dióslaki Gábor (képünkön), a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetségének elnöke. A tőkepiaci törvény egyértelműen kitér a piaci pletykákra is, noha nem ilyen néven említi őket. Minden, az árfolyamot befolyásoló tényezőt nyilvánosságra kell hozni, ahogy azt is kötelessége cáfolni egy társaságnak, ha a pletykának semmi valóságalapja nincs. Dióslaki szerint a törvény kimondja: egy tőzsdei társaság nem engedheti meg, hogy valótlan információk keringjenek a piacon. Példa erre az a korábbi hír, amely szerint a Magyar Telekomot készül kivásárolni valaki a német anyavállalattól. A Világgazdaság megkeresésére a Deutsche Telekom akkor is mindössze annyit mondott, hogy nem kommentálják a piaci pletykákat. | T.-B. L.