A brexit és a növekvő bérek is a turkálók ellen dolgoznak

Megállt a használtcikk piac, 2015 óta már nem nő, de nagyságrendje nem változott, bő 30 milliárdot elköltenek ott is a vásárlók. 2019 első negyedévében is annyiért turkáltak a magyarok, mint korábban. Előtte ugyanakkor egy évtized alatt háromszorosára futott fel a használt termékek piaca. Nem csak ruha, hiszen elektronikai cikkekről is beszélhetünk.

2012-ben még hétezer-négyszáz használt cikkes bolt volt, ma már csak ötezer-hétszáz található. Ezek zöme kisbolt, bár akadnak nagyobb vállalkozások is a piacon. A legtöbb Budapesten van, ezer feletti számban, a fővárosban pedig az ötödik kerületben található 109, más kerületekben jóval kevesebb turkáló akad. Az ország közepén a számuk másfél ezer felett mozog, a Dunántúlon is hasonló számban találunk még turkálót, de a keleti országrészben már több mint 2600 a boltszám.

Piacvezető a Háda és a plázák sem ússzák meg

A bevásárlóközpontokban is vannak a turkálók, kereken ötven darab.

Sok minden változott a turkálókban is. Számos turkáló a weben is kínálja portékáját, közöttük jó néhány külhoni vállalkozás (angol, bolgár, lengyel is akad például közöttük, magyar nyelvű honlappal). A korábbi kilós ártenger is módosult, egyre több a darabáras használt portéka. A beszámolók szerint ez jóval jövedelmezőbb, ennek köszönhető, hogy bár sokkal – negyedével – kevesebb a turkáló, a bevételük nem csökkent.

A legkedveltebbek egyike az angol használt ruha, de az majd csak később derül ki, a Brexit mennyit visz el a használt ruhások konyhájáról.

A származási helyeket nézve listavezetők között van az angol után a holland forrás, de az olaszok is valahol az élbolyban tanyáznak.

A nagyobb használt ruhaboltosoknál 210 ezer forint körül van az eladók havi bruttó átlagkeresete, ami azért a 240 ezer forint körüli boltos átlagnál kevesebb, de például a ruhás piaci eladó 190 ezer forintjánál több. Ruhaboltban, cipőboltban 230 ezer forint felett lehet bruttóban keresni, így nem véletlen, hogy a piacvezető Háda 80 boltjában 20 állást hirdet, minden negyedikben.

Nagykereskedelem nélkül nem megy a turkálós ruhapiac sem, a Háda is csinálja, a Textrade-nek pedig ez az üzletmenete, korábban még állami támogatást is kapott beruházásához. De exportál is szépen, 5 milliárd forint értékre is felfutott a külhoni eladása, ami több volt, mint a belföldi értékesítése. Úgy látszik, máshol is megy a turkálós piac.

A többiek már kisebbek, de például a Humana 11 boltot visz a turkálók piacán. És a nagyobbaknak azért boltonként össze kell hozniuk 10 millió forint feletti forgalmat, különben nem tudnának megélni. Kell persze itt is az akció, a pontgyűjtés és minden máshol szokványos vásárlócsalogató eszköz.

A turkálók is keresik a fogást a vásárlókon

A használt ruhás piac megtorpanása több dologgal is összefügg:

Tehát van verseny a ruhás piacon az olcsóságban, a darabáras használt holminak meg kell ütköznie a kínai piac, vagy éppen egy fast fashion akcióval is.

Akad turkáló, ahol árufeltöltés minden nap van, de akad olyan is, ahol csak hetente hirdetik a cserét. A webturin ez azért gyorsabban megy, a leggyakoribb a napi egy-két frissítés. És persze a webturinak követnie kell percnyi pontossággal, mi az ami elkelt, azt jobb azonnal törölni a honlapról, különben csalódott lesz a másodiknak ugyanazt kiválasztó és a kosárra hiába kattintgató vásárló.

Kulcsszavak az osztályozott, a válogatott, a bálabontás, az újszerű, az extra minőség.

Úgy tűnik, a korábban népszerű kilós árat sok helyen felváltotta az egyes darabokra szabott darabár, ami a vásárlónak is elegánsabb kínálatként hangzik. Igyekeznek a turkálók felturbózni a használt ruha minőségét is.

A divatra is figyelni kell, bármilyen furcsán hangzik is. A használtruha vásárlók is az újszerű minőséget kedvelik, csak olcsóbban szeretnének hozzájutni.