A közszféra digitalizálása is húzza az SAP-t
Januárban állt az SAP Hungary élére a tíz év után távozó Ablonczy Balázst váltva. Váratlanul érte a felkérés? Hogyan összegezné az új szerepkörében az eddigi tapasztalatait?
Több mint tizenkét éve dolgozom a vállalatnál, és az elmúlt három-öt esztendőben már körvonalazódott, hogy ha egyszer aktuális lesz az utódlás kérdése, akkor a potenciális jelöltek közé tartozom. Óriási könnyebbség, hogy nem kívülről érkezve kerültem az SAP élére, hiszen jól ismerem a céget és a csapatot is, tisztában vagyok azzal, kinek mi az erőssége, és hol szükséges a fejlődés. Apróbb finomhangolásokra szükség volt, de jó az irány, a féléves tervszámokat mindenütt teljesítjük, van, ahol túl is szárnyaljuk.
A pénzügyi beszámoló szerint az SAP Hungary Kft. tavaly 33,68-ról 35,91 milliárd forintra növelte az árbevételét, a profit viszont 437-ről 170 millióra apadt. Mi áll a számok mögött?
Akár a szoftvereink után fizetendő licencdíjakat, akár az általunk biztosított felhőszolgáltatásokat vesszük alapul, a meglévő és az új ügyfeleink, partnereink megrendelései alapján számítottunk a forgalom számottevő növekedésére. Egy akkora konszern esetében azonban, mint az SAP, a nyereséget nem tagvállalatonként, hanem globálisan érdemes nézni, az ad pontos képet. A hazai számokban ugyanis megjelennek például olyan tételek, amelyek a budapesti fejlesztőközpontunkkal kapcsolatosak, az itteni kollégák pedig nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi piacra is dolgoznak.
Fotó: Móricz-Sabján Simon
Ezek után mire számítanak az idén?
Abban bízunk, hogy két számjegyű növekedéssel elérhető közelségbe kerül a negyvenmilliárd forintos árbevételi mérföldkő, amihez a felhőszolgáltatások iránti növekvő kereslet járulhat hozzá a legnagyobb mértékben. Ezt a versenyszférában egyre szélesebb körben megjelenő igények mellett a kormányzati törekvésekre is alapozhatjuk. Az is a forgalomnövekedés mellett szól, hogy globális szinten is zajlik egyes új, tíz-húsz, legfeljebb ötven munkatársat igénylő operációk helyszínkiválasztása, és a budapesti központ a tizenhat országot tömörítő kelet-közép-európai régióban rendre jó esélyekkel indul az SAP-n belül, és nemcsak a nemzetközi összehasonlításban alacsonyabb bérek, hanem a stabilan magas teljesítmény és a jó munkakörülmények miatt is.
Melyek a leglényegesebb aktuális projektek?
Több fontos ügyletet sikerült lezárnunk vagy elindítanunk a köz- és a versenyszférában egyaránt. Ha az előbbihez soroljuk azállamigazgatási terület mellett az állami és önkormányzati hátterű cégeket is, akkor nagyjából fele-fele arányban érkeznek a két oldalról megrendelések. A Budapest Airportnál például HR-szoftvert vezetünk be, a Magyar Posta pedig a beszerzést helyezte teljesen új alapokra az együttműködésünkkel, emellett immár tizenöt egyetem gazdálkodási
rendszere is SAP-alapon fut. Ezek már lezárultnak tekinthető projektek, de hasonlóan fajsúlyos újabb megállapodások állnak aláírás előtt.
A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatja
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.