A világban is sikeres lehet az MNB

Miért volt szüksége egy ilyen jellegű újabb kihívásra?

Amikor Matolcsy György elnök úr felkért alelnöknek, akkor egy olyan feladatot határozott meg, amely számomra nagy kihívást jelentett, hiszen a Magyar Nemzeti Bank nemzetközi pénzügyi kapcsolatrendszerét kell továbbfejlesztenem. Emellett pedig persze van benne egy szentimentálisabb ok is: ritkán adódik lehetőség, hogy egy ember negyvenkét év elteltével visszatérjen az első munkahelyére, márpedig én itt kezdtem a munkát frissen végzett közgazdászként.

A nemzetközi kapcsolatépítésben a jegybank épp most változtatott: bezárta a korábbi években nyitott irodáit. Ez összefügg azzal, hogy alelnökként önt erre a feladatra kérték fel?

Az irodahálózat ellátta feladatkörét, megteremtette azt a kapcsolatrendszert, amelyet mostantól kezdve itthonról is hasznosítani tud. A jövőben arra fogunk koncentrálni, hogy visszaépítsük azt a rendkívül sikeres monetáris politikát a mainstreambe, amelyről az elmúlt hat évben úgy tűnt, hogy nem a mainstream része. Meggyőződésem, hogy ezen a területen is sikeres lesz a magyar jegybank.

Egyéb területeket is átvett részben az elődjétől, részben más területekről. Önhöz tartozik például a pénzforgalmi terület is, friss vezetőként az egyik első döntése az azonnali fizetés elhalasztásának előkészítése volt. A csúszás nem lepte meg a szakmát, az indulás nyolc hónapos elhalasztása annál inkább. Mi volt az oka ennek?

Három megoldásban gondolkodhattunk. Az első az volt, hogy függetlenül attól, hogy bizonyos pénzintézetek még nem állnak készen, tartjuk magunkat az eredeti tervekhez, és július elsejével elindul az azonnali fizetés. A másik megoldás szerint csak az induló szolgáltatási körben vezettünk volna be korlátozást – például csak az elfogadásban lett volna kötelező az öt másodperces elszámolás –, és elfogadtuk volna azt, hogy bizonyos bankok még nem indítják el a szolgáltatásukat. Ez a két verzió egyértelműen épp attól az ügyfélélménytől fosztotta volna meg az emberek egy részét, amelyet az azonnali átutalás bevezetésétől remélünk. Épp ezért egy harmadik verzió, vagyis a teljes projekt indulásának elhalasztásáról döntöttünk. A kérdés már csak az volt, mennyivel toljuk el az indulást. A pénzintézeti jelentések maximum három hónapos csúszásról számoltak be, ám az októberi indulást nem lett volna értelme forszírozni, mert a bankok akkor épp a pénzforgalmi irányelv (PSD2) szeptemberi implementációjával lesznek elfoglalva. Az év végi bevezetéstől a banki mérlegzárások miatt tekintettünk el, így jutottunk el március elejéig. Az pedig, hogy miért épp március 2-án indulunk, azzal függ össze, hogy a jövő évben szökőnap is lesz, amelynek a lekezelése nem olyan egyszerű a banki rendszerekben.

A teljes cikk a csütörtöki Világgazdaságban olvasható