Óriási beruházási tempót kell beérnie a hazai vállalkozásoknak

A Gazdasági Kabinet elfogadta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által kidolgozott, építőipar fejlesztésére irányuló stratégiát, amely gyakorlatilag a teljes ágazat értékszemléletű terveként kíván megvalósulni – mondta Nagy Ádám, az ITM iparági stratégiáért felelős helyettes államtitkára a Világgazdaság Ingatlanpiac 2019-2030 című konferenciáján.

A helyettes államtitkár elmondta, az elkövetkező években országszerte jelentős építőipari megrendelésekre kell számítani:

a beruházások mértéke eléri a 25 000 milliárd forintnyi megrendelést 2019-2023 között, a beruházási igények kielégítéséhez azonban legalább 53 százalékos teljesítménynövekedésre van szükség.

Hozzátette, az építőpari beruházások mintegy 60 százaléka az állam, illetve az önkormányzatok megrendeléséből, a további 40 százalék pedig a magánszféra építkezéseiből tevődik össze.

Nemzetközi összehasonlításban jelentős termelékenység lemaradásban vannak az építésgazdaságban működő hazai vállalkozások – stratégiai feladat a termelékenységük javítása. A helyes államtitkár hozzátette, a GDP-arányos termelési értékben Magyarország továbbra is elmarad a régiós versenytársaktól, problémaként elmondta: igaz, hogy 2012 és 2018 között összesen 108 ezer fővel többen dolgoznak az építésgazdaságban, azonban sok esetben a feketegazdaságban helyezkednek el, illetve nem rendelkeznek építőipari tapasztalatokkal sem.

Az építőiparban a 23 nagyvállalat mellett összesen 101 ezer mikro-, kis- és középvállalkozás működik, az alacsony bérszínvonal miatt azonban a vállalkozások egymástól csábítják el a munkavállalókat.

Jelentős probléma még, hogy többek között alacsonyak a K+F+I ráfordítások, nem hatékony a beruházásmenedzsment, a 19 hazai ágazat közül a 17. helyen áll az építésgazdaság az átlagbéreket tekintve, a bruttó átlagbér pedig csupán a nemzetgazdasági átlag kétharmada.

Az elfogadott stratégia célja, hogy a vállalati, illetve a technológiai kihívásokra is megfelelő választ adjon: támogatást biztosítanak az anyaggyártóknak, tervezőket, kivitelezőknek, élénkítenék a szakképzést, a felsőoktatásban az intelligens építészeti, építéstechnológiai ismeretek átadását.

A stratégia a szabályozás átalakítását és az átláthatóság növelését is célul tűzte ki, illetve a jelentős állami és önkormányzati beruházásokat végig követnék, illetve előre ütemezhető módon terveznék meg. Nagy Ádám fontos elemként megemlítette a szerződési feltételek újragondolását, az ár-érték alapú elbírálás alkalmazását a költség alapú helyett. A McKinsey vállalat felmérésére hivatkozva a helyettes államtitkár elmondta, a jelentős magyarországi növekedési ráta – 5-6 év alatt 50 százalékos termelékenységnövekedés is várható – a megfelelő eszközökkel tovább tartható.