Tavaly stagnált Magyarország elsődlegesenergia-igénye, amely a korábbi három évben még csökkent. Mivel ebben az időszakban nőtt a gazdaság teljesítménye, összességében hatékonyabbá vált az energia felhasználása is.
A felhasznált 1115 terajoule primer energiából azonban csak 462 terajoule a hazai termelésű, kevesebb, mint a 2017-es 474 terajoule, és még kevesebb a 2016-os 480-nál
– derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) előzetes adataiból. Vagyis 2016 óta esik a hazai energiatermelés súlya a hazai igények kielégítésében, de ez a súly nem pontosan úgy módosul évről évre, ahogyan a felhasználás és a termelés aránya, hiszen befolyásolja az import és az export is.
Az energiatermelés forrásai közül nagyobb érdeklődés övezi a nulla vagy kis károsanyag-kibocsátású megújuló alapú energiát, valamint a nukleáris energiát, az utóbbira tereli a figyelmet a meglévő blokkok kapacitásbővítéssel tervezett pótlása is. Egy atomerőmű jellemzően folyamatosan, azonos mennyiséget és a lehetőségek szerint csúcsra járatva termel, ezen csak a karbantartások, belső vagy külső műszaki problémák, szélsőséges esetben rendszerszabályozási megfontolások változtatnak. Tavaly a négy paksi atomblokk együtt 172 terajoule villamos energiát adott, az előző két évben még évente 176-ot.
Eközben 2014 óta töretlenül nőtt a szél-, a nap- és a vízerőművek együttes zöldáramtermelése, vagyis az a mennyiség, amelybe nem számítjuk bele az éghető megújulókat (biomassza, biogáz) és a hulladékokat. A 2018-as 13 terajoule a teljes hazai energiatermelés 2,81 százalékát adta – a 2014-es arány még 1,93 százalék volt.
A teljes cikket a Világgazdaság pénteki számában olvashatják
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.