Szép summával szállt ki a Thomas Cook feje

Félmillió font bónusz ütötte a markát Peter Fankhausernek, aki állítása szerint az utolsó pillanatig „fáradhatatlanul” küzdött az utazási iroda fennmaradásáért – számol be a képviselői vizsgálóbizottság meghallgatásáról a BBC.

Bár az igazgató sajnálatát fejezte ki a cég miatt, szerinte a dolog „nem volt egyoldalú”.

Amikor Rachel Reeves, a brit képviselőkből álló bizottság elnöke megkérdezte, hogy visszaadta-e végkielégítését, Fankhauser mentegetőzését „meglehetősen üresnek” nevezte.

Fankhausert és a Thomas Cook egykori menedzsmentjének tagjait a képviselők azt vizsgálva hallgatták meg, hogy mi vezethetett a szeptember 23-án bekövetkezett felszámolásához, ami több ezer ember munkájának elvesztésével járt, és aminek köszönhetően rengeteg nyaraló rekedt hazájától távol.

A volt vezérigazgató azt mondta, hogy 2018-ban nem, de 2017-ben 750 000 font (288,3 millió forint) bónuszt kapott – ennek kétharmadát készpénzben, a fennmaradó részét pedig részvényekben kapta meg.

„Nagyon sajnálom”

Amikor Reeves rákérdezett, hogy Fankhauser hajlandó-e megtéríteni adófizetők a 150 ezer üdülő hazatérésére költött pénzét, valamint a cég alkalmazottainak elbocsátási költségeit, Fankhauser azt mondta

„Abszolút megértem a közvélemény és egykori kollégáim érzéseit. De le kell szögeznem, hogy a vállalat sikeréért dolgoztam fáradhatatlanul, és nagyon sajnálom, hogy nem sikerült biztosítani az üzletet. Azonban nem csak rajtam állt, hogy kudarcot vallottam. Több társaság és a kormány együttes hozzájárulása kellett a megállapodáshoz, amely végül nem sikerült”

Fankhauser azt is elmondta, hogy „megfontolja, mi a helyes teendő, de nem most fog erről dönteni”.

Az alkalmazottak mást látnak

Betty Knight továbbra is keserű a munkája elvesztése miatt. A Thomas Cook egykori légiutas-kísérője szerint Fankhauser néhány válasza „még mindig nagyon arrogáns”. Ennek ellenére úgy tartja, volt némi igazság az elmondottakban. „Még mindig azt hiszem, hogy az elmúlt néhány hónapban nagyon keményen dolgoztak, hogy megpróbáljanak visszatáncolni a szakadék széléről” – mondta Knight.

A cégnél eltöltött tizenhárom év után nagyon nehéz elhinnie, hogy munkahelye többé már nem létezik, de már nem olyan dühös, mint volt.

Egy dolog azonban még mindig zavarja. Még amikor Fankhauser a menedzsment fáradhatatlan küzdelméről beszélt, hatalmas juttatások és bónuszok kerültek kifizetésre. Mulasztások miatt.

Fizetni az eredményekért kellett volna

– mondta.

Reeves arra is rákérdezett, miért tartott ilyen hosszú ideig finanszírozási megállapodást kötni a társaság megmentése érdekében, amelyről „tudta, hogy soha nem fog létrejönni”?

Fankhauser azt állította, hogy „biztos volt abban”, hogy létrejön a megállapodás: „Egyébként nem próbáltam volna ilyen keményen, nem támogattam volna a bankokat, és augusztus 28-án aláírtam a bankok és a kötvénytulajdonosok érdemi megállapodását.”

Azt is elmondta a képviselőknek, hogy szeptember 9-én találkozott Grant Shapps közlekedési államtitkárral, és ha a kormány támogatta volna Thomas Cook mentési tervét, az vállalat túlélte volna.

„Becslést készítettünk arra, hogy mennyibe kerülhet a Thomas Cook összeomlása. Ez sokkal költségesebb volt, mint amit mi kértünk. – mondta, de hozzátette – Őszintén szólva, nem mertem kritizálni a kormányt.”

Meggyőződésem, hogy az újratőkésítés... egy új kezdet lehetett volna.

Végül, azt mondta, a kormány nem akart precedenst teremteni. „Borzasztóan szomorú voltam – mondta Fankhauser – Tudtam, hogy be kell dobnom a törülközőt.”

A múlt héten a Sunderland székhelyű Hays Travel cég bejelentette, hogy 555 Thomas Cook üzletátvesz, amellyel potenciálisan 2500 munkahelyet menthet meg.

Fankhauser úr szerint a bejelentés napja „az elmúlt három hét legfényesebb napja volt”.