Egyre nagyobb a kockázatvállalási hajlandóság a fenntarthatóság érdekében

Az ipari és a lakossági villamosenergia-fogyasztók általában egyetértenek abban, hogy az éghajlatváltozás ügyével foglalkozni kell. Mindkét szegmens érdeklődik az olyan új és fejlődő technológiák és alkalmazások iránt, amelyek elősegítik az erőforrások gazdaságos felhasználását és a tisztább energiaforrások igénybe vételét. Ezen a ponton túl azonban elágaznak a két csoport lehetőségei és motivációi:

Ezek a fő üzenetei a kilencedik alkalommal elkészített, éves Deloitte Resources 2019 tanulmánynak, amelyben több mint 1500 amerikai lakossági fogyasztót és 600 amerikai vállalkozást kérdeztek meg energia- és erőforrás-gazdálkodáshoz való viszonyukról és cselekedeteikről.

Nem csak olcsóbb, de ez a helyes

Noha az erőforrás-gazdálkodási programok fő mozgatórugója az üzleti válaszadók fele által hivatkozott költségcsökkentés, a „mert ez a helyes cselekedet” válasz idén 11 százalékpontot emelkedett, és 39 százalékkal a második helyre került.

Az üzleti válaszadók az energiagazdálkodásra inkább értékteremtési lehetőségként, mint költségtényezőként tekintenek.

A válaszok alapján az klímaváltozással kapcsolatos kérdések adják döntéseik mozgatórugóit és motiválják az energiagazdálkodás iránti elkötelezettségüket.

Figyelemre méltó, hogy a válaszadók 84 százaléka volt tisztában a 2018-ban kiadott, súlyos megállapításokat és jóslatokat tartalmazó, globális felmelegedésről szóló amerikai és globális jelentésekkel.

Kétharmaduk ennek hatására felülvizsgálta vagy megváltoztatta energiagazdálkodási stratégiáját, és 83 százalékuknak nőtt az elkötelezettsége a klímaváltozás megfékezésének vonatkozásában.

2018-ra 67 százalékra nőtt azon vállalkozások aránya, melyek arról számoltak be, hogy teljes erőfeszítéssel viszik erőforrás-gazdálkodási programjukat. Ez 2016-ban még 39 százalékos arány volt. Mintegy kétharmaduk szerint ügyfeleik külön kérése, hogy villamos energiájuk egy bizonyos százaléka megújuló energiaforrásokból származzon, és egyre növekvő arányuk (72 százalék) aktívan hirdeti a megújuló energiaforrások használatát.

Elkötelezettebbek a Millennialok

A lakossági fogyasztók 67 százaléka nagyon aggódik az éghajlatváltozás és személyes széndioxid-lábnyoma miatt, ezzel együtt

a háztartások legfontosabb energiakérdése továbbra is a rezsi megfizethető szinten tartása.

Ez 2019-ben öt százalékponttal 63 százalékra emelkedett, miközben körükben a tiszta energiaforrások használata a 2018-as évben enyhén, 50 százalékra csökkent.

A fogyasztók fellépését és tetteit leginkább a költségek akadályozhatják.

Emellett a téma komplexitása, a hiányos ismeretek és a nem azonnal látható előnyök miatt

azokra a megoldásokra fogékonyabbak, amelyekhez nem szükséges beruházás.

Ezek közé tartozik például a lámpák lekapcsolása, a nem használatban lévő elektronikai eszközök áramtalanítása.

A lakossági fogyasztók 14 százaléka használ szoftveralkalmazást az energiagazdálkodáshoz. A Millennialok körében ez a szám magasabb: 18 százalék használ alkalmazást, közel harmaduk naponta. Erről a korosztályról elmondható még, hogy

fogékonyabbak az új termékekről és szolgáltatásokról szóló üzenetekre, magasabb a hajlandóságuk a kipróbálásra, és akár még többet is fizetnének a tisztább energiaforrásokért.

A tanulmány egybecseng a Deloitte Global Millennial Survey 2019-es kutatásának eredményeivel, amelyből kiderült, hogy a Millennial generáció nagy hangsúlyt fektet egy vállalat társadalmi hatásaira – és ők jellemzően a pénztárcájukkal szavaznak. 42 százalékuk indított vagy mélyített el üzleti kapcsolatot azért, mert úgy véli, hogy a bizonyos vállalat termékei vagy szolgáltatásai pozitív hatással vannak a társadalomra és/vagy a környezetre. Emellett

38 százalékuk szüntette meg vagy csökkentette kapcsolatát véleménye szerint negatív hatással bíró vállalatokkal.

Hajlandók lennénk többet fizetni érte

Nemcsak a munkahely választásnál fontos szempont a társadalmi felelősségvállalás mértéke, hiszen ahogy az MVM Zrt. Nagy EnergiaTeszt (2019) kutatása is alátámasztja, Magyarországon a fiatalok és a nagyobb településen élők az átlagosnál magasabb többletköltség vállalási hajlandósággal rendelkeznek. A 18-24 éves korosztályt képviselők 80 százaléka, a fővárosban lakó válaszadók 75 százaléka lenne nyitott magasabb árat fizetni zöld áramért.