Készülni kell az erőművek leváltására

Továbbra sincs egyértelmű válasz arra, milyen erőművek veszik át a következő években kiöregedő, többségében nagy károsanyag-kibocsátással termelő hazai erőművek helyét. Egyedül a paksi atomblokkok pótlására indult egy felső határként tízmilliárd eurós projekt, viszont továbbra sem porolta le, frissítette fel senki azokat a mintegy tíz évvel ezelőtti, gázüzemű erőművekre vonatkozó terveket, amelyek a növekvő kereslet kielégítésére és a leállítandó erőművek pótlására születtek, de fiókba kerültek a 2008 után betoppant válság miatt.

Pedig a Mol csehországi partnerével Százhalombattán (800 megawattos), a Kárpát Energo Kft. Vásárosnaményban (230 megawattos), az EMFESZ Erőmű Nyírtasson (2400 megawattos), az Advanced Power pedig Szegeden (880 megawattos) tervezte kombinált ciklusú (hőt és áramot is adó) gázerőmű létesítését. (Persze e tervek egy részét csak új konstrukcióban valósíthatnák meg.)

Ám hiába javult a piaci környezet, a beruházók óvatosak, hiszen a költségek magasak. Pedig

az Európai Unió támogatással segíti azokat, akik vállalják a nagy szén-dioxid-kibocsátású, széntüzelésű erőművek lebontását, és helyettük új, gázüzemű vagy más, környezetkímélő technológiájú létesítmény építését az érintett országrégióban.

A Kormany.hu-n korábban közzétettek szerint ilyen projektre a beruházás költségeinek legfeljebb 70 százalékáig lehet pályázni.

A 2003/EK irányelv 10c cikkelye alapján megszerezhető forrás hatalmas lehetőség: lényegében arról van szó, hogy Magyarországon (és máshol az EU-ban) igen jó annak a helyzete, akinek van egy lignittel működő, áramot termelő, kiváltandó erőműve, és terve is annak pótlására. Bár a 10c cikkely fókuszában hazai viszonylatban a Mátrai Erőmű áll, a visontai erőmű lignitblokkjainak élettartama 2023-ig, 2025-ig, illetve 2029-ig tart, de meghosszabbítható. (Az ország beépített – tehát nem feltétlenül működő – 8878,5 megawattnyi energiatermelő teljesítményének 13,1 százaléka szén- vagy lignitalapú.)