Nagyon kevés a tartalék a fővárosi vállalkozásoknál

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet bejelentésétől kezdve figyelemmel kíséri a gazdasági környezet változásait és a hazai KKV-k reakcióit, hogy támogassa a vállalkozások fennmaradását és veszteségeik minimalizálását. A helyzet folyamatos elemzése és megoldási javaslatok kidolgozása mellett a BKIK kutatást készített a budapesti vállalkozások körében, hogy pontos képet kapjon arról, hogyan érintette őket a koronavírus okozta válság, hogyan reagáltak a kialakult helyzetre, és milyen várakozásokkal tekintenek a jövőbe. A felmérés arra is kitért, hogy milyen állami segítségre van szükségük a cégeknek, illetve milyen lenne a fogadtatása a BKIK által kidolgozott gazdasági javaslatcsomagnak. A kutatás során 21 szegmensből összesen 3440 fővárosi céget kérdeztek meg, amelynek 80 százaléka mikrovállalkozás, 12 százaléka kisvállalkozás, 5 százaléka közepes vállalkozás, 3 százaléka pedig nagyvállalat volt.

Rövidtávú hatások: keresletcsökkenés és megszorítások

Az eredményekből kiderült, hogy a válság a vállalkozások túlnyomó többségére (93 százalék) negatív hatással volt, nyertes iparágakról gyakorlatilag nem beszélhetünk. A legsúlyosabban érintett gazdasági ágazatok

voltak.

Különösen aggasztó az a tény, hogy minden ötödik vállalkozás értékelte nagyon súlyosnak, szinte kilátástalannak a helyzetét. A teljes mintát tekintve a belföldi kereslet csökkenése, több ágazat esetében gyakorlatilag a teljes megszűnése jelenti a legnagyobb problémát, és a vállalkozások 22 százalékánál a külföldi kereslet csökkenése is komoly károkat okoz.

A válaszadók 36 százalékánál a munkakörülmények átalakulása a legsúlyosabb károsító tényező,

ugyanakkor minél nagyobb egy cég, annál nehezebben tud alkalmazkodni a megváltozott munkarendhez, munkafolyamatokhoz, ami a 250 főnél több alkalmazottat foglalkoztató cégeknél már lényegesen nagyobb problémát jelent, mint a kereslet csökkenése.

A legsérülékenyebbek a mikrovállalkozások, amelyek sokszor családi vállalkozás keretében működnek, jelentős részük csak 1-2 főből áll, és minimális tartalékokkal rendelkeznek. A kevésbé érintett cégek a nagyobb vállalkozások köréből kerülnek ki, esetükben a pénzügyi stabilitás lényegesen jobb, de az eredmények alapján egy elhúzódó válság akár a közepes vállalkozások jelentős részét is bajba sodorhatja.

A túlélés érdekében öt budapesti vállalkozásból négynél történt valamilyen megszorító intézkedés.

A leggyakoribb – részben kikényszerített, részben önkéntes – válságreakció a vállalkozás részleges, vagy teljes bezárása, a működés szüneteltetése volt. Ez leginkább az 50 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató, illetve a kereskedelmi és kézműipari tagozathoz tartozó cégek esetében fordult elő (a leginkább érintett szektor a szépségipar volt, ahol a vállalkozások 79 százaléka kényszerült erre a lépésre). A munkaidő és/vagy a létszám csökkentése legrosszabb esetben elbocsátást jelentett (14 százalék), de voltak, akik fizetés nélküli (17 százalék) vagy fizetett (10 százalék) szabadságra küldték az alkalmazottakat. ​A nagyvállalati körben a cégek 60 százalékánál történtek megszorító intézkedések, melyek elsősorban a munkarend megváltoztatását érintették. ​

Várakozások a közeljövőre

A jövőt illetően a vállalkozások egy legjobb és egy legrosszabb szcenárióra vonatkozó becslést is adtak. A 3 hónapra vonatkozó előrejelzések azt mutatják, hogy a cégek alapvetően borúlátók: a legjobb esetben is 51 százalékos forgalomcsökkenést jósolnak a járvány előtti időszakhoz képest, míg a legrosszabb esetben 77 százalékos visszaeséssel számolnak. Az elbocsátásokra és a munkaidő vagy bérek csökkentésére vonatkozó prognózisok szintén a kisebb, 3-50 fős cégeknél a legkedvezőtlenebbek: ők 15-46 százalékos elbocsátási arányt és az alkalmazottak 34-65 százalékánál életbe lépő fizetés/munkaidő csökkentést jósolnak. ​

A fővárosi cégek likviditási helyzete meglehetősen aggasztó, 16 százalékuknak ugyanis már most elfogytak a tartalékai.

Ha a válság tényleg minimum további 4 hónapig tart – ahogyan azt a megkérdezettek legoptimistább esetben valószínűsítik – és a cégek nem kapnak jelentős támogatást, akkor a kétharmaduk maradna tartalék nélkül. 6 hónapnál hosszabb válság esetén alig 8 százalék lenne arra képes, hogy önerőből finanszírozza vállalkozását.​

Sok cég túléléséhez elengedhetetlen az állami szerepvállalás – ezt tükrözik a finanszírozási forrásokra vonatkozó válaszok.

A saját tartalékon és állami támogatáson túl legtöbben hitelfelvételben gondolkodnak, valamint kintlévőségeik beérkezésével számolnak.

Elvárt intézkedések

A vállalkozások minden olyan segítséget hasznosnak tartanak, amely által vagy plusz bevételekhez juthatnak (például vissza nem térítendő támogatás vagy a németországi Kurzarbeit mintájára – egy, a rövidített munkaidő miatt kieső bérek pótlását szolgáló folyamatos juttatás formájában), vagy mentesülnek a fizetési kötelezettség alól (járulékok és adók csökkentése, elengedése, hitelmoratórium, bérleti díjak átvállalása). A BKIK által kidolgozott javaslatcsomag egy Nemzeti Válságkezelő Központ létrehozásán alapul, amely a cégek felé nyújtandó támogatásokat koordinálná. A központ létrehozásának támogatottsága igen magas (70 százalék).

​A javasolt intézkedések közül legnagyobb érdeklődés a SZÉP kártyán havi 100 ezer forintig adómentesen adható jövedelmek iránt mutatkozik

– ezt a cégek fele tartja hasznosnak és 43 százalékuk megfontolná az igénybevételét. Az állam által támogatott áron megvásárlandó követelések érthető módon azon vállalkozások figyelmét keltették fel leginkább, amelyeknek vannak behajtatlan követeléseik: közülük minden második cég elgondolkodna a szolgáltatás igénybevételén.​Ezen túl a generációváltást szorgalmazó állami szerepvállalást is minden harmadik fővárosi cég hasznosnak vagy kifejezetten hasznosnak tartja.

A BKIK továbbra is folyamatosan követi a rendkívüli helyzetben a gazdasági környezet változásait és tájékoztatja erről a budapesti vállalkozásokat. Ebben segít többek között az új BKIK Jogtár szolgáltatás, ami összefoglalja azokat a törvényeket és jogszabályokat, amelyek relevánsak lehetnek a jelenlegi veszélyhelyzetben.